Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-05 [0443]

Ba Má/Vi Róma, iunius 5. /Magyar Távirati Iroda/ A Popolo a*Itália XII. rius pápa legutóbbi fontos beszédének jelentőségével foglalkozik. Rámutat arra. hogy a pápa határozottan kiemelte, hogy a Vatikán diplomáciai akciója során néhány nagy európai nemzet államiérfiával lépett érintkezésbe, vagyis Roosevelt amerikai elnöknél ilyen lépést a Vatikán nem tett, mint egyes lapok irták. A pápa megelégedését fejezte ki azért, hogy egyes-oefolyásos államférfiak részéről ilyen kitűnő érzelmekkel találkozott. Világos, - irja a lap - hogy a Szent Atyának ezek a szavai elsősoirban Mussolinira és Hitlerre vonatkoznak, hiszen ha valakire, akkor elsősorban rájuk áll a befolyásos európai államférfi kifejezés. Rámutat továbbá a lap arra, hogy a pápa szavaiból világosan kitűnik az is, hogy a Szent Atya olyan béxe megvalósítására törekszik, amelyet mindazok az'államok is elfogadhatnak, amelyek ma még elégedetlenek a helyzettel. Ba Má/Vi Róma, június 5./Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó megelégedéssel foglalkozik Pál jugoszláv kormányzóherceg látogatásának eredményével és a jugoszláv politika alakulásával. A Gazetta del Poroló berlini tudósításában kiemeli, Hitler vezér és kancellár ama kijelentésének fontosságát, amelyben leszögezte, hogy Németországnak nincs semmiféle tériületi követelése Jugoszláviával szemben/.Németországnak Jugoszlávia irányában békés szándékai vannak, amelyek elsősorban gazdasági téren nyilvánulnak meg. Berlin és Róma most már egyaránt kijelentette, hogy nem szándékozik Jugoszlávia határaihoz nyúlni, aiivel megteremtettek a jugoszlávokkal való tartós együttműködés előfeltételét, - irja a lap, A Popolo d'Itália kiemeli, hogy azok a kiséri etek, amelyek Jugoszláviának a bekerítő politikába való bevonására irányultak, kudarcba fulladtak, mert Jugoszlávia békében akar élni két hatalmas szomszédjával, Páns és London bosszúságát mindennél jobban mutatja az a körülmény, hogy sajtójuk csak pár sorban emlékezett meg Pál herceg berlini látogatásáról. A Görögországnak, Törökországnak és Romániának nyújtott garanciáknak London elképzelése szerint a tengelyhatalmak ellen irányuló nagyszabású gát kiindulópontjává kellett volna, hogy Ba Má/Vi Róma, június 5./Magyar Távirati Iroda/ Olaszország és Albánia királya és Etiópia császára Verlaci Sefket albán miniszterelnököt. Marka Gjoni albán törzsfőnoköt, Musztafa Merlika Kruiát, az olasz barát politikai irányzat vezetőjét és Vangell Turtulli albán hazafit az olasz királys& ssnátoraivá nevezte ki. Pishta György atyát. Albánia nemzeti költőjét az olasz uralkodó az olasz királyi aicadémia tagjává, Koliouie neves albán történettudést és irodalomtörténészt a romai egyetem rendes tanárává, Sereggi Józsefet, Zog király volt szárnysegédet, Albánia legutóbbi római nagykövetét hadosztály tábornokká, nevezte ki az uralkodó. Djemil Dino, Albánia eddigi külügyminisztere az olasz és albán külképviseletek összeolvadása folytán olasz nagykövet lett.