Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-14 [0441]
o- Ki/Vv Békéscsaba, május 14. Vitéz Teleki iihály gróf földmivellsügyi miniszter vasárnap délelőtt 10 órakor Vésztőn féltizenkettőkor pedig Gyulán mondott proerammbeszédet. A miniszter délután 3 órakor érkezett meg Békéscsabára. Kiseretében volt Ricsóy-Uhlaryk Béla főispán, Herkély Tibor és Ivády Sándor miniszteri osztálytanácsosok. A városháza előtt vitéz Jánossy Gyula polgármester üdvözölte a vendégeket a város polgársága nevében, Réthy Lenke pedig virágcsokrot nvujtott át a miniszternek, ^zután Belitzey siklós a békásvármegyei" gazdasági egyesület nevében, mint az ország első gazdáját üdvözölte a minisztert, aki ezután kíséretével együtt a 101-es emlékoszlop elé vonult, ahol a Magyar ilet Bárt ja békéscsabai szervezete tartotta nagygyűlését. Galli Károly elnök üdvözölte a minisztert, mint a békesvármegyei lista vezetőjét és Bencs Zoltán miniszteri tanácsost a békéscsabai kerület hivatalos jelöltjét. ( Az üdvözlés után Teleki Mihály gróf földmivelásügyi miniszter mondotta el programmbeszedét és ismertette célkitűzéseit. Vál-. lalta a lista vezetését - mondotta - mert mint alföldi gazda az alföldi gondolatért kivan harcolni. A magyar alföld népe a negyvennyolcas eszméket hordozza, a szabadság eszméjét és azért szorult háttérbe. 0 is,mint elődje is ennek az eszmének kivan szolgálatába állani. Ma nálunk nincsszükség ellenzékre, mert ma magvarok vannak kormányon és a negyvennyolc cas eszmét a zsidó liberalizmus"" ellen kell fenntartani. Szebo és jobb magyar jövőt csak a fajvédő irányzat tudott kimunkálni._ A fajvédő szegedi eszméket csakis a széles néprétegek helyzetén javitő szociális törvényalkotással lehet megvalósitani. Ez a szegedi eszme az elmúlt husz év alatt sajnos háttérbe szpriiult, a magvar gazda elszegényedett és ezzel szemben olyan társadalmi rétegek erősödtek meg, amelyek nem a magyar földből sarjadtak és amelyeknek bölcsője nem a magyar rónákon ringott. Ezért volt szüksée a zsidótörvény megalkotására. A Magyar Elet Pártjának célkitűzései elsősorban magyarnak a magyar földet, magyarnak a magyar ipart és magyarlak a magyar kereskedelmet. Ma olyan időkben élünk, hogy az egyéni érdekeket a köz érdekei alá kell rendelni. I kormányok Gömbös Gyula* óta a magyar elemek megerősítésén fáradoznak. Ezek a kormányok a kamatterheken könnyitettek. Behozták a gazdavédelmet, az egyszobakonyhás falusi lakóházak adóját törölték es más adókedvezményeket biztosítottak és a közszállitásokba .bekapcsolták a kisiparosságot. Áttért., ezután a miniszter a birtokpolitikai kérdésre. Kijelentette, hogy szerves főldbirtokpolitikai reformra van szükség. A Gömbös-kormánv' megalkotta a hitbizományi reformot és megkezdte a te» lepitést. E törvény végrehajtá 0 a során az előirt 25X)00 katasztrális hold helyett már eddig 76.000 holdat sikerült kisemberek között szétosztani. A második zsidótörvényre szükség voltj mert az első zsidó törvényben előirt adatszolgáltatás során 10.000 vállalat közül csak egyszázalék adott helyes vallomást. De a második zsidótörvény tárgyalása öt hónapig tartott, állandó huzavona és veszekeaés közben. A földbirtokpolitikai törvény, amely sokkal több érdeket-sért,még nagyobb ellenállásra talált volna, ezért volt szükség a Há„ feloszlatására,ezért fordult a kormány az ország népéhez, hogy megkérdezze- helyesli-e politikáját vagy sem. A Magyar Elet Pártja nem jelszavakat dob a köztudatba, hanem a jelszavakat mindig tettek is követik. Már az első zsidótörvény végrehajtása során több mint kétezer ifjút sikerült a különböző xállalatokr,á,l ojhoivezni* Az önállósitási alap 1075 önálló egzisztenciát teremtett. /Folyt. köv. /
