Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-14 [0441]

o- Ki/5 Nagykanizsa, május 14

0 Jaross Andor felvidéki miniszter ma déibután Nagykanizsára érkezett, ho y résztvegyen a kagykanizsai választókerület Képviselő jelöltjének ' Ilovszky Jánosnak vasárnap délutáni/ programmbeszédén. A minisztert a város határában gróf Teleki Béla főmspannal és Krátky István dr. polgármesterrel, valamint a város közéletének számos előkelőségével az élen nagyszámú küldöttség és mintegy harminctagu lovasbandérium fogadta. A minisztert itt a főispán üdvözölte, majd megindult a menet végig a víroson. Az utca két oldalán összegyűlt tömeg lelkes éljenzése közben érkezett meg Jaross Andor a városhaza elé, ahol 2 ; a polgármester üdvözölte, egy kislány pedig egy virágcsokrot nyujtott~at neki a hölgy-szervezetek neve ben. Az iparos székház nagytermét;, lépcsőházát és a környező utcákat zsúfolásig megtoltqtte az érdeKlődc közönség. A nagygyűlést KovácsSeb estény Tibor, a Magyar Elet Pártjának nagykanizsai kerületi elnöke nyitotta meg, majd Ilovszky János mondott beszédét, amelyben méltatta Jaross Andornak a Felvidék visszaszerzése körüli érdemeit, Jaross nevének emlitésekor a közönség szűnni nem akaró éljenzésben és tapsban tört ki. Az ünneplés csillapultával Jaross Andor állott fel szólásra és elmondotta közel egy órás beszédét. T Mi a Felvidék visszatérésével nem fejeztük be feladatunkat - mondotta többek között- , hanem a csonka hazában további feladataink is vannak. Fel kell most erősítenünk azt a politikai mozgalmat, amely egy történelmi sors fordulója mentén a magyarságot tökéletes egységbe kell, hogy kovácsolja. Feltétlenül szükség van ennél a sorsfordulónál arra, hogy a politikai partoskodásokon tul egységes, nemzetközösségi gondolat legyen uralkodóvá az egész magyar hazában. /Zajos helyeslés./ A világháború előtti belpolitika tanulságait vonta le azután. A liberális derao krata"korszak nem ismerte fel, hogy mi a nemzet és mi az állam. Nem tudta, hogy az állam csak a nemzetnek a szolgába lehet. Ennek a korszaknak politikai iránya kizárólag közjogi természetű volt. ebben merültek ki a parlamenti viták is. ffiost azután rádöbbentünk arra, nogy mi a magyarság fogalma, mi a magyar nemzet. lem külsőségekből áll a magyarság, nem csak lobogókból és jelszavakból. Ennél sokkal többre van szükség. ^ ' . 1 Együttérző magyar tömegekre,a delel ősséget érző munkaadóKra, magyar érzéstől áthatott elégedett munkásokra. A társadalmi osztály szót ki kell kapcsolnunk és helyébe a hivatás rend szót kell beiktatnunk. Szeged óta megindult itt a politikai és társadalmi fejlődés, de ennek üteme nem elégit ki. De a múltért ma már nem vonunk senkit séffel elősségré, mert nem érünk rá kérődzehi. Sz alatt az idő alatt fellett a magyarságnak fel nevelődnie, élőké szülődnie az adott sovány viszonyok között egy boldogabb jövőre, Ezt a munkát a volt kormányok, ha itt-ott talán mulasztásokkal és hibákkal is, de mégis meg- * tudták valamilyen formában valósítani . Nekünk ma az a feladatunk, ho^y olyan r^élkitüzéseket kövessünk, amelyeknek elérése 4 ma van feltétlenül szükség. A társadalmi fejlődés sem volt kielégítő az elmúlt husz esztendő során. A munkásokat is feli. kell végre karoimi, mert nem szolgáltathatjuk ki őket zsidó politikaira • játékának* a ' magyar munkásságot. Ennek a kérdésnek a megoldásához a nemzeti szolidaritás gondolatából fakadó nemzeti felelősségérzet kell, amely egyidejűleg keresztény, nemzeti és szociális politikái; követ. F'tá#e'atJC Részletesen magyarázta ezután, hogy mit kell ma baloldal és jobboldal alatt érteni. Baloldalnak nevezett mindent.ami a magyarság soraiban ellenségeskedést és szétbomlást idéz elő, jobboldalinak pedig mindent | ami az erők összefogását akarja a magyarság érdekében Folytatása következik/