Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-14 [0441]

o- la Ki/X Székes fehérvár, május 14. /Magyar Távirati Iroda/Hóraan Bálint vallás- és koze^tat'.aögyi aJMs*t«P vasárun* délelőtt 11 órakor Székesfehérvárott a Szent István teremben mondotta el programmbeszédét. A temet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség és a ivat jolikus AJr udvarán is igen sokan helyezkedtek el, hogy legalább hangszórokon keresetül hallgassák a miniszter szavait. Az emelvényen a minisz terén kivül helyet foglalt Kaltenecker Viktor felsőházi tag, vadász József ÉiV felügyeld, állomásfőnök, ott volt Jalsoviczky Károly államtitkár,, 'lerbécz Miklós miniszteri tanácsos, valamint a város igen sok előkelősége. A gyűlést-Kaltenecker Viktor felsőházi tag nyitotta meg, majd" átadta a szót Homan Bálint miniszternek. A miniszter először is megköszönte, ho. y Székesfehérvár városa újból képviselőjének jelöli és köszönetet mondott azért a bizalomért, szeretetért és megértésért, amelyet a város lakosságából feléje áradni érez. Emlékeztetett arra, ho :y éppen hat évvel és hat hónappal ezelőtt mondotta el első prograaiüibeszedét az ősi koronázó városban és ez alk lommal ismertelte az a.cKori kom Íny nagyszabású terveit. Ezután utalt két hét előtt tartott beszámolójára, Teleki Pál gróf miniszterelnök^ szegedi beszédére, Reményi °chneller Lajos pénzügyminiszter bajai beszédére, idézte Gömbös Gyula egykori programmját, Bárányi Kálmán győri beszédét és a magyar élet mozgalmát éltrehivó Imrédy Béla zászlóbonto beszédét. Székben a beszédekben le van fektetve az a politika, amelyet követ és amelyet keresztény nemzeti, szociális,-., fajvéaő jobboldali politikának nevezhetünk. Ezt a politikát követem nyílegyenes uton immár négy miniszterelnök ideje alatt. & négy miniszterelnök személye egy irányt jelent. Gömbös Gyula ösztönös meglátása és dinamizmusa, Darányi Kálmán politikai judiciuma és bölcsesége Imrédy Béla akaratereje és megejtő fanatizmusa és Teleki Pál gróf kimeríthetetlen tudása és nemzedékek során át .kifinomult politikai érzése mind egyazon forrásból táplálkozik, egyazon eszme szolgálatában működik ós egy célra tör. /Éljenzés és taps/ A múltévben a szentistváni gondolattól volt hangos az ország, az idén a szegedi gondolathoz térünk vissza, A husz év előtti keresztény nemzeti gondolat, a magyar fajvédő gondolat, a szentistváni gondolat jelentése tulajdonképen egy. NevezhetjüK történelmi magyar gondolatnak is. Hordozói voltak ^zent István, IV. Béla, Nagy Lajos, Zrínyi iJiiklds, Széchényi István és más nagyjai a nemzetnek, egeszén Horthy Miklós kormányzóig /zugó éljenzés és taps/, "Ennek a gondolatnak kivan érvényt szerezni a keresztény gondolat, a nemzeti eszme és szociális elv három pillérén épült politika, amelyet a Nemzeti egység Pártja és a Magyar Llet Pártja követ. Mennyiben különböí ik ez a politika a régi liberális politkátol? - tetve fel a kérdést a miniszter. A liberális korszak, a laikus etika alapján szétszórta a korábbi világnézeti egységet, hl zonytalanságot hivott életre és teret adott az egyéni kilengéseknek. Az uj politika a keresztény erkölcs, a keresztény etika szilárd talajára helyezkedik vissza és bizalmi légkört igyekszikfazáltal, hogy megtisztítja a közéletet és társadalmat a^kóros csiráktól. A liberális korszak az ismeretek gyarapításával a technikai k észül tség és . .m szakműveltség fejlesztésével magas színvonalra emelkedett, de megfeledkezni látszott a kultúráról, az igazi művelődésről. A mi \ ' . politikánk az igazi művelődés kettős erkölcsi és elméleti tartalmának megfelelően egyensúlyba kívánja hozni az erkölcsöt és tudást és ezáltal törekszik a kultúrát nemcsak szellemi, hanem erkölcsi értelemben is magas színvonalra emelni, /Folytatása következik/ /-fc<w,c*^