Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-14 [0441]

Termelésünket fokozni kell, ami annyit jelent, bpgy át is kell állitanunk. AlKalmazkodnunk kell Európának, a világ gazdasági fej lődésének igényeihez, különösen azoknál az államoknál, amelyek vevőink: Németországnál, Lengyelországnál, Olaszorsz Ignál, a skandináv államoknál és külöáfe mértékben a 3alkánhál is. Alkalmazuodnunk kell iparcikkeinkben, ahol az alkalmazkodás sokkal könnyebben megy. Mindig azt kell adni , amit a vevő keres, mert akkor jobban fizet. Amit ezzel kapcsolatban már elmondottam, bizonyos aggodalmakat vr.,á okozott, mert mindig aggodalmakat keresnek átrágott, amit az ember mond. Pedig mindig az van, amit mondok, Megmondottam, ho^ry azt a búzatermelési rendszert, amit folytatunk, éveken Keresztül az állam nem bírja. Ez nem azt jelenti, mintha ma megszüntetnénk ezt a rendszert és a gazda kevesebbet Kapna

A hanem azt, hogy örökké nem folytathatjuk. Ha előrelátással nem törekszünk ma arra, hogy a gazdax ne a búzán, hanem más termeivényeken nyerjen többet, akkor később tatot szájjal fogunk a semmi előtt állni. Más termelésre kell tehát áttérnünk, Látom példlul, hogy sokai nagyobb mennyiségben keresnék egyes államok a kendert, a. lent, az olajmagvakates részben a takarmányt is.Ha az öntözést megvalósítjuk a Tisza mentén, ahol a Kárpátalja visszaszerzése folytán könnyebben lehetséges, akkor minderre részben már a mai gazdaságunkban is mód nyílik. Istápolni kell a magyar ipart is, mert önálló magyar ipar nélkül nincs honvédelem és nincs önállóság. Most a bányászattal sokféle ipar lendülhet fel. Fellendülhetnek az építő-iparoK, a fa-iparok, mert fában majdnem fedezzük szükségleteinket, de minden vonatkozásban először hadiiparunk fejlesztésére kell törekednünk s majd amikor ezek lecsökkennek, akkor természetesen az átállításnak is me^ kell történnie. A kisipari kérdésekről szegedi beszédemben már•'; részletesen bes2Éltem, most ezt nem érintem. Kereskedelmünk feilesztése is egészen másirányu mint volt valamikor és más mint ^urópa többi részében. Minden állam saját erejének összeszedésével igyekszik magán segíteni, mert egyik sen tudaa, hogy mi lesz holnap, vagy holnapután, rövid időre szóló kétoldalú egyezmények keretében igyekszik külkereskedelmét lebonyolítani. Természetes, hogy % ; ; nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez, de emellett mindió arra fogunk törekedni, hogy piacunkat a legkülönbözőbb irányokban kiépítsük. Az allatértékesités terén az elmúlt évben fennakadás történt, a mult hetekben azonban sikerült ujabb megállapodásra jutnunk és talán még ennek az évnek során átveszik tőlünk kivitelre váró egész kontingensünket, mégpedig elég tisztességes áron. _ Kekünk elsősorban saját országunk méreteihez és a magunk földrajzi helyzetéhez kell alkalmazftfcani, de ehhez kell alkalmazkodnunk különböző jellemvonásaink miatt is. A ma;:yar embert nem lehet ugy igazgatni, vagy kormányozni, mint páldáül az angolt'" vagy a németet. Magyarországon már fjlaraizi helyzetünk miatt sem lehet ugyanolyan gazdálkodást folytatni^ mint például Portugáliában, amelyet Európa szélén nem érdekel az, ami Európa más részeiben történik. Egy kis országban nem lehet ugyanazt csinálni, miit egy nagy országban, hanem kinek-kinek a maga körülményei szerint kell berendez£eanie. Mi nagyon sajátosak is vagyunk. Nagyon sajátosak a tájaink és a nagy ma.;yar Alfölden, amely annyira különbözik Európa összes más vidékétől, sok olyasmit termelhetünk, ani • másutt és ilyen jellegben Európa semmiféle országában nem termelhető, mint például a vitamindús gyümölcsöket és veteményeset, Ezei. termelésével sokkal jobb eredményt érhetünk el, mint a régimódi termeléssel. /Folytatása következik/