Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-14 [0441]
Szert hittel és bizalommal megyünk és azt hiszem, mehet'ink mindannyian előre, csak abban a tudatban kell,élnünk, hogy erre az ezer évre támaszkodunk és nem két vagy h'vrom évre. /éljenzés és taps/. Ezért kell tudni történelmet élni - és nem hetekre, hónapokra vagy esztendőkre előrenézni, hanem a következő ezer esztendőre. . , , , « , Hittem és előre láttam a feladatokat is, amelyek el v 0 gnak következni, csak azt nem tudtam, mikor jönnek.Ma uj feladatok, vagy mondjuk pontosabban, uj feladatok korszaka előtt .állunk. A világháború után először barlangi életünk volt, elszigetelve, visszahúzódva éltünk, csak a barlangból integettünk a világ felé, hogy mi is ittt vagyunk. Az önnagára maradt kis Magyarország belső életében sokan, majdnem a legtöbben, elfelejtették nagy feladatainkat, amelyeket itteni megtelepedésünk és Szent István hagyott reánk a Dunamedencében. A nehéz, súlyos megpróbáltatásokkal telt, de mégis kis intermezzo után, amelyet a világháború és Trianon utáni idők jelentettek, most újra ugyanazok előtt a feladatok előtt állunk, amelyek a 900 éves keresztény nemzeti Magyarország örök feladatai voltak. Mint a Dunamedence politikai életét hordozó nemzetnek^mden évszázadban más és más körülmények között más és más korszakokban, más és más jellegű, de aáapjában véve mindig ugyanazon feladatunk volt. Most, hogy nemcsak a felvidéknek magyar többség lakta sávja került vissza az orszáJjnoz, hanem rövid idővel ezelőtt Kárpátalja is újra visszakerült, újra azok előtt a feladatok előtt állunk, mint apáink, nagyapáink és összes őssink, s ez az, hogy egy összetételében íöbb nemzetiségű országot kormányozjízunk, vezessünk és boldoggá tegyünk. /Viharos éljenzés ét taps/. Ez a feladat sok mindenfélét kivan meg tőlünk,^agyar emberektől: mérsékletet, igazság szere tetet és azt a politikai érettséget, amely a,szeretetet jelmondattá tevő Szent István királyunknak iránymutatása volt. /éljenzés és taps/ igy másik feladat... amely uj feladat a világháború óta és ma, amikor erőink gyarapodtak- , súlyunk az európai nemzetek között emelkedett, uj formában jelentkezik: az ország határain tul került ^magyarok, az úgynevezett magyar kisebbségek erősebb és intenzivebb védelmezése, istápolása, támogatása. Ez a feladat az ország, szétdarab lásával szakadt ránk s a Bunamedencei feladatainknak legközelebbiké és legelsőbbike. Végül abból, amit mondottam, az is természetszerűen következik, hogy abban az életközösségben, amely a Dunamaüencében mindig f enn^fog állani, -'mert földrajzilag ilyen egységes tájnak mindig megvan a maga életközössége és sajátos életformája - a mi politikai készségünket, érettségünket és hagyományainkat érvényesítsük. A szent is tváni gondolat nem a háborúnak, hanem a békének, nem az elválasztásnak, de a megértő együttműködésnek gondolata volt itt % a Duna medencéjében . A szentistvám gondola nem ismer nyelvhatárokat, de ismer összekapcsoló életformákat és hagyományokat éppúgy, mint ahogy a magyar alkotmány sem volt soha hatalmi eszköz, hanem a magyar ^nemzet életének örökérvényű normája. /Hosszantartó áksax éljenzés és t aps/ (j/jL, Ügy hosszú élet tapasztalataiból azt szürtemle, hogy minden ember u^yPiegtöbbet a köznek-, ha a saját egyéniségét a legintenzivebben kiéli. Ez áll a nemzetekre is: minden nemzet akkor ad legtöbbet az emberiségnek, a vele barátságban levő nemzet éknek, önmagának, és azoknak, akiknek érdekeit szolgálni kivánja,ha legjobban éli ki a saját maga nemzeti formáját, saját jelleme szerint. Magyarországot magyarul kell vezetni, magyar formák szerint, a magyar élet formái szerint, /Nagy éljenzés és taps/ /Folyt, köv./
