Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-13 [0441]
o T | A Magyar Távirati Iroda jelenti: A földmivelésügyi minisztérium,a Külkereskedelmi Hitatal és a Sertésértékesitési Bizottság közreműködésével, a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve, ez ev február 15.-én ismét adatgyűjtést hajtott végre a sertésállomány megállapítására. A felvétel az 1938. novemberében Magyarországhoz visszacsatolt északi területre is kiterjedt. -y A február 15.-i felvétel szerint Magyarország egész sercsállománya 5,800.000 darab volt. ebből a visszacsatolt északi területre csak 300.000 darab sertés esett. A trianoni Magyarországon megszámolt 5.500.000 darab nagyj.i.ból a megelőző év tavaszi létszámának felel meg. A visszacsatolt északi terület és trianoni Magyarország sertéshizlalása között jellegzetes különbségek állanak fenn. Trianoni Magyarországon a hússertés az egész sertésállománynak csak 20 százalékát, mig az északi területen 40 százalékát toszU Trianoni Magyarországon egy leiekre átlagosan 0o6 dagcb, a visszacsatolt'északi területen pedig eo&k 0 o 3 darab sertés esik. A sertéshúsnak az északi terület lakosságának húsellátásában is sokkal kisebb a jelentősége a marhahússal szemben, mint a trianoni Magyarországon, Ez kifenik abból, hogy a téli 4 hónap idején a trianoni Magyarországon 77.000 darab szarvasmarhát és 489 e 00t) darab hizott sertést vágtak le közfogyasztásra és exportra, ami a darabszámot tekintve 1:6.4 arányt ad. Az északi területen ugyanezen idő alatt közfogyasztásra, illetőleg exportra 17.000 darab szarvasmarhát és 26,000 db, hizott sertést vágtak le, az arány tehát 1:5 0 5. A házivágások tekintetében azonban már kisebb a különbség, amennyiben trianoni Magyarországon 4 hónap alatt a gazdaságokban 1.665.000, az északi területen pedog 175,000 sertést szúrtak l e . A Csonkaország házivágásainak-száma teh* az északi terület házivágásainak 9í,5-szerese, mig a lélekszám 8,8-szeres, a mezőgazdasági lakosságot nézve azonban csak 7,8-szerese. Ez adatok alapján a Magyar Gazdaságkutató Intézet a jövőre az alábbi következtetéseket veli levonhatónak: - Folyó évi február 15,-én 940,000 sertés volt hizlalásra beállítva. Ebből az északi területre mindössze 30.000 darab esett. Ez megint azt jelzi, hogy az északi területen túlnyomórészt csak házi szükségletellátására hizlalnak, mig értékesítésre csak elenyészően kevés sertés kerül. Az látszik valószínűnek; hogy a következő hónapok során a február 15«-én hizlalás alatt álló 900,000 darab sertésen felül még körülbelül 500*000 darab később beállított sertés fog'házivágásra, illetőleg eladásra kerülni 0 ' Az 1939/40 év telén körülbelül J g 3 millió darab sertésnél várható ugyanez. Ez a szám nagyiából az idei télivel egyezik. Ezek szerint tehát az valószínű, hogy az 1939 február' 15.-étől számított egy esztendő során házivágásra, illetőleg eladásra kerülő sertések száma megközelítőleg ugyanakkora lesz, mint a megelőző esztendőben. Azt azonban, hogy a vonatkozó kínálat az év során havonként hogyan fog alakulni, a takarmánvhelyzet, valamint a hizlalásnak az eladási lehetőségektől is függő rentabilitása erősen fogja befolyásolni, Ha mindkettő kedvezo ? a kínálat nyáron kisebb lehet, de ebben az esetben a jövő téli kínálat nagyobb lesz, Ha viszont mindezek kedvezőtlenül alakulnának, ugy a kínálat a nyár során megélénkülhet, ennek megfelelően azonban a jövő teli kínálat fog csökkenni, Az ezidőszerint rendelkezésre álló adatok alapján egyébként az is való színűnek látszik, hogy mig az elmúlt télen a kis gazdaságok "kínálata az ipari hizlalók és nagyoob gazdaságok gyengébb kínálatával szemben igen élénk volt, addig jövőre ujabb eltolódásra kerül• het sor, amelynek során az 1939/40 év telén a nagyobb uradalmak kínálata ismét fokoződhatik. — . — »"*
