Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-02 [0441]

Ba ÁfM>Kurn

R dma .májusa. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz közvéleményxérdeklődésének előterében jelenleg két kérdés áll: 1/ A francia-angol bekeritési politika ujabb megnyilvánulásai és 2/ a német-lengyel viszony. \Ó*t>t< A bekeritési politikával kapcsolatban Virginia Gayda ij nale d'Itália hé fői vezércikkében megjegyzi, hogy immár egészen nyilvánvaló, hogy a bekeritési politikának támadó célja van. Világos bizonyíték ebben a tekintetben az angol katonai szolgálat, bevezetése, amire Mérne tors zág és Olaszország semmi okot nem szolgáltatott,, * inthogy , ~ Hitler és Mussolini világosim kijelentették, hogy nincsenek támadó száat dókáik. A két na

c

y nyugati "birodalom azonban ellentámadásba ment át /amelynek végcélja az, hogy elfojtsák a fiatalabb feltörekvő nemzetek törekvéseit. A nyugati demokráciák azért vállalnak szavatosságokat a kis- és középhatalmak irányában, hogy, miután valamely mesterségesen teremtett incidens után e hatalmak^. „ . hogy fenyegetve érzik magukat, alkalmuk legyen a legkedvezőbb pillanatban megtámadni a tengelyhatalmakat* E támadó ?olit kára való tekintettel természetes, hogy Németország és Olaszország is felvértezik és fegyverkezésüket összhangba hczzák egymással,/- ű)t&&€ferlttí*>

,

€' A>ü#*i*> Gayda ezután ismerteti a nyugati nagyhatalmak fegyverkc_ zésének óriási számadatait, majd rámutat arra, hogy Londonban és Parisban arra számítanak, hogy gazdaságilag ki tudják fullasztani Berlint és Rómát. Tévednek azonban, mert a háború nemcsak a pénzen, hanem az embereken is múlik és a nyugati demokráciák minden erőfeszítésükkel még csak jobban megerősítik Olaszországot ós Németországot követeléseikben. Ami a német-lengyel viszonyt illeti, az olasz lopok tu dósitásaikban a német álláspontot követve kifogásolják, hogy Lengyelország mereven elutasító álláspontra helyezkedett* A Lavoro Fesoietá \

#

" ' bérli .i tudósítója szerint a lengyel kérdésnek rendkívül sürgős jelleg ,r

an. Nem tagadható, hogy Berlin követelései Varsóval szemben mérsékeltek voltak és egyáltalában nem fonyűgati^, Langyalország függetlenségét. Lehetetlen bo nem látni azt, hogy egy nyolcvanmilliós nemzetnek joga van ahhoz, hogy szárazföldi összeküttoté se legyen egyik legfontosabb tartományával. A Tribuna varsói tudósításában azt irja, hogy Lengyelország magatartása, amely az első pillanatban mérsékeltnek látszott, most hirtelen megmerevült.