Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-12 [0441]

- k milliárdos terv azonban egymagában nem tud minden kérdést megoldani. Hiszen a területi gyarapodással olyan problémák merültek fel, amelyekre annak elkészítésekor gondolni sem lehetett. Tovább kell tehát mennünk és lehetővé kell tennünk, hogy ezeket is megoldhassuk • . és a szükséges pénzeszközök rendelkezésre álljanáí , ízért uj felfogás mellett külföldi példák tanúságaiból is meritve

t de a magyar viszonyokhoz alkalmazkodva, ui rendszerre tértünk át. Előreláttuk, hogy ez a helyzet be fog következni és ennek az uj rendszernek alapjait már leraktuk akkor, amikor 1938. tavaszán a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módositását kértük a törvényhozástól. Ott fektettük le annak a pénzügyi politikának az alapjait, amelyet most már hónapok óta követünk. Eddig csak előnyét láttam ennek a rendszernek a gazdasági életre nézve. - lz a rendszer abból indul ki, hogy ha a terme lomunkához szükséges anyagi eszközök nem teremthetők elő a bevételekből, és a megtakarításból, akkor elő kell azokat teremteni hiTtel utján, természetesen megfelelő mértékben és megfelelő keretek között, i»z végeredményben esetleg arra vezethet, hogy a Nemzeti Bankot vesszük igénybe,ahogy a múltban is megtörtént; de az a fontos, hogy a forgalomban lévő bankjegyek összege ne haladja meg a termelt javak értékét, azokkal egyensúlyban le. gyen,

r tehát amennyi bankjegy forgalomba kerül, ugyanannyi áru is termeltessék. TT Ha többen dolgozunk az országban és többet dolgozunk, minthogy 1.600.000 magyar testvérrel többen vagyunk ós többet is dolgozunk, mert több munkaalkalom van, akkor természetes, hogy többet is termelünk és többet is fogyasztunk, az egész gazdasági életnek a terjedelme kiszélesedik, s ezt a nagyobb terjedelmű gazdasági forgalnat. terpeszetesen csak nagyobbmennyiségü bankjegyforgalommal l^het lebonyolít ám f Afflig a nagyobb bankjegyforgalomban rejlő vásárlóerő megfelelő mennyiségi árut talál, nem törxén/f mas, minthogy a belső forgalom növeked/* , de a pénz értéke változatlanul ugyanaz marad, - Ezek után azt kérdezheti tőlem valaki, mi hát az arany szerepe a magyar közgazdaságban? Az arany a nemzetközi fizetések egyik kiegyenlítő eszköze. Ha külföldön marad valami fizetnivaló az áruforgalom és egyéb forgalom lebonyolítása után, akkor azt arannyal egyenlítjük ki. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ennek az aranykészletnek arányban kell állnia a nemzeti termeléssel, mert nagyobb termelés, nagyobb mennyiségű nyersanyag behozatalát teszi szükségessé, nagyobb kivitelt jelent es igy az esetleg kiegyenlítésre váró összeg is magasabb lehet. Ennek következtében nagyobbmértékü aranytartalék szükséges. Ad.tt esetben az . aranykészlet rendkívül fontos lehet. pállldjul, ha olyan helyzet áll elő, amikor sürgősen magyobbmennyiségü nyersanyagot kell behozni, amit csak aranyért lehet megkapni. Az arany tehát gazaasági függetlens'günk szempontjából fontos eszköz, de nem rendeljük az arany alá a munkalehetőséget ós munkaalkalmat. Minthogy aranyat csak a külkereskedelmi forgalommal szerezhetj természetesen renakivül pontosan ügyelni kell arra, hogy a külkereskedelmet továbbfejlesszük. Ji ánA, - A régif elfogásu közgazdászok azt fogják mondani, hogy inflációt csinálunk. Erre nyugodtan válaszolom, hogy nem* Ma már ott tartunk, hogy ez a körülbelül egy esztendeje követett módszer kezd elismerést nyerni olyan nagy nyugati országokban is, mint például ^nglia. ahol legutóbb egyik legkiválóbb közgazdász ajánlotta ezt a rendszert a kormány figwelmébe. ¥ /Folyt.köv./ "