Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-10 [0441]

Gu Bl/X /Imrédy győri beszédének folytába sa/jfV ,245^, Nagyon jól tudom, hogy szociálpolitikai téren nincs minden rendben. Sokat; kell még segítenünk, de már a se ités utján vagyunk cinit igazolnak a szociálpolitikának az utóbbi néhány esztendőben végrehajtott alkotásai, mint a mezőgazdasági, öregségi biztositás, az ipari munkaidő ás munkaDérek szabályozása, a fizetéses családi, családi munkabér stb. A tőke teherbÍrásának igénybevételét ezohban nem szabad túlozni, nem azért, mert már elértük a határát - hogy tényleg elértük-e azt csak a tapasztalat fogja megmutatni, előre kiszámítani nem lehet - , hanem azért, hOj-y ne veszélyeztessük túlzott terhekkel magát a termelést. - A gazdaságpolitikában is tortént egy és más, ami a nemzeti irány érvényesülését biztosit ja. Ilyen a jegybankt'Jrvény reformja és a szeszkartell megszüntetése, amely utóbbi a kar^ellfronton ütött rést. Nem szeretem a jelszavakat, a kartell jelszót sem.Az ipari szervezkedésnek - ás a kartellflis az ipari szervezkedés ggyik faja, van jó oldala is. El tudok képzelni Kartellt, amelyből haszna származik; a közönségnek és el tudok képzelni szervezetlen ipart, amely a legnagyobb nyuzását végzi a publikumnak, Óvatosan kell tehát bánni a jelszavakkal. Előnyös lehet a kartell, ha . . helyesen szervezi meg a termelést vagy a piacot, de nem helyes, ha törekvések csak arra irányul, hogy jogtalan hasznot szerezzen tagjainak. Vitéz Imrédy Béla ezután a magyar élet programmjának néhány erlkölcsi vonatkozására mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a programmot elsősorban a kötelességteljesítés teszi kereszténnyé, a kötelességteljesit s, ha kell a legvégső határig, a katona kötelesseégteljesitéseig. _ - Mi most mind katonák vagyunk - folytatta - mindnyáian harcolunk nem valami ellen, hanem valamiért: egy jobb, szebb ma,"ryar életért. Ebben a harcban is ugyanannak az áldozatnak szelleme kell hogy éltöltsön mindnyájunkat, amely eltölti a lövészárokban harcoló' katonátr Az áldozat szelleme nélkül nem fogunk boldogulni. Ne ijedjen meg senki ettől, nem kívánunk emberfelettit. Tudjuk jel, hogy sokan vannak az országban, akik előtt az áldozat szó jelentosógnélküli és üres. mert : ' .: azt mondják: miből áldozzanak, hiszen alig tudják valahogyan fenntartani magukat és csaladjukat. Az ilyenek áldozzanak eszükkel,magyar szivükkel; lássák be és érezzék át, hogy nehéz helyzetben van az egész ország, a legnagyobb segiteniakarás sem tud csodákat; végezni, tehát tanúsítsanak türelmet. Sz az_ ő áldozatuk. .Feljebb több áldozat kell, de eraről nem szeretek nagygyűlésen beszélni, hanem inkább zárt ajtók mögött. - Győr címerében - feiezte be beszédét Imrédy Béla - egy ^apu ven, amelyet 1598-ban a magyar hadak robbantottak fel a törököktől való visszavételkor. Ez a kép szimbólum. Nem annak szimbóluma, hogy robbantani akarunk, aanem jelképe annak, hogy mi is kapu .előtt állunk, Zárt kapu előtt állunk, de ez egy" szebb, uj magyar élet kapuja, amelyen d.'römbölinak erős és fiatal ököllel. Ezért vettünk magunk mellé fiatal erőket, akiknek még erős és el használatlan az öklük, és van még bennük fiatalos elszántság és akarat. Mert akarni kell ezt-az uj magyar életet, különben nem lesz meg. Akarni kell és dörömbölni kell s na száz dörömbölésre csukva marad, százegyedszer kell dörömbölnünk, ha véres is lesz tőle az öklünk. Dörömbölnünk kell, amig megnyílik előttünk s mig be nem jutunk rajta keresztül egy szebb, boldogabb uj Magyarországba. Percekig tartó lelkes taps és éljenzés fogadta vitéz Imrédy Béla szavait. A gyűlést iíest Aladár elnök zárószvaival ért véget. • *