Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-01 [0441]

Ba Áf/H« Róna, május l, /Magyar Távirati Iroda/ Gafencu román külügyminiszter hétfőn reggel 9 órakor kihallgatáson jelent meg III. Vittorio Emanuele király és császárnál A kihallgatás a király: '* és császárnál féléra hosszat' tartott. Délután Elena királyné és császárné kihallgatáson fogadta Gafencu feleségét. A délelőtt folyamán a román külügyminiszter megtekintette az olasz bányászati kiállítást, majd éli 12 órakor a Venez.ia palotába hajtatott, ahol Mussolini miniszterelnök fogadta. A megbeszélés körülbelül egy óra hosszat tartott. A megbeszélés végén a következő hivatalos jelentést adták ki A Duce ma délelőtt 12 órakor Ciano gróf külügyminiszter jelenlétében fogadta Gafencü romon külügyminisztert, akivel hosszabb szívélyes megbeszélést folytatott, Hétfőn délben Gafencu és felesége a román követpég termeiben villásreggelit adott Giano gróf külügyminiszter és felesége tiszteletére. Kedden reggel a román külügyminiszter ós felesége XlI.Pius pápánál jelenik meg kihallgatáson és előreláthatólag szerdán reggel hagyja el az olasz fővárost. Hir szerint Gafencu külü yminiszter nem megy egyenesen Bukarestbe,hanem útját Belgrádban is megszakitja. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a román külügyminiszter látogatásának külsőségeiről, de a látogatáshoz nem fűznek közvetlen kommentárokat. Kiemelik azonban az olasz lapok azt a nagy érdeklődést, amellyel a külföldi sajtó Gafencu romai i.átna+4sát követik. A Lavoro i'ascista párisi tudósitója megjegyzi, hogy a francia áajtót jobban érdekli Gafencu római, mint párisi látogatása. A román külügyminiszter több helyen megállott. - irja ..továbbá a tudósító - de római " " r™ megállása kétségkivül a leghsznosabb lehet, mert Olaszországnak kiváltságos helyzete van arra, hogy Románia helyzetét összhangba hozza az uj balkáni békerendszerrel. Ez a béke azon ban csakis a tisztességes és engedókeVty szellemtől áthatott kiegyezé sen alapulhat. Gafencu Ciano gróf külügyminisztertől egész biztosan másforma javaslatokat hallett , mint lord Halifaxtól és Bonnettől akiknek a szeme előtt nem tz igazi béke, hanem a tengelyhatalmak bekerítése lebeg, A Gazzetta del PopOl© bukaresti jelentése szerint román politikai körökben hangoztatják, hogy Bukarest, miután rendezte kapcsolatait Berlinnel, »feltétlenül Róma felé is kellett, hogy forduljon annál is inkább, mert Olaszország befolyása a Balkánon az utóbbi időben rendkivül megnövekedett. Bukarestnek érdeke, hogy szoros kapcsolatokra találjon Rómával, azzal a Rómával, am 1 y baráti viszonyban van Budapesttel és Belgráddal, mert Róma ma már ténylegesen is jelen van a Balkánon.