Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-07 [0441]
o- Áf/Zs -/fcxái Pál gröi becs, áé:.ekUL folytatása./ A témáknak olyan tömkelege volna, hogy holnapután estig is besz? ihetnék e /Hall juk, halljuk!/. Akkor már kevesebb lenne a ,l haIljuk! ,, Visszatérek arra a problémára, hogy ... mennyiben alakul át a mi országvezetésünkir:?i az egész"feladata, annak az orszávezetésnek, amelyben a vezetők és a választók egyformán részesednek. A háború óta egy kis és elzárt ország életét éltuk f amely majdnem csupa színtiszta magyar és egynehány vegyew nemzetiségű országrészből állott. A legutóbb lefolyb Károm hónaiban uj területek jöttek vissza az országhoz. Az egyik közülük a Felvidék, 'ol an terület, amely husz éves idegen uralmat élt át, más törvények alatt, más életformákban • A másik területen, amelyet visszakaptunk, zártan egy nem magyar nemzetiség lakik, egy hozzánk"rcnáldvül ' hü nemzetiség, amely magyar érzésétől, a magyarság lián ti rokonszenvétől, a huszj éves idegen uralom alatt sem tántorodott cl. /üljcrizés és taps./ Ez nem frázis, ián magam és barátaim is találkoztunk olyan rutén gyermekekkel, akikot az elnyomás os idegen uralom alatt az apjuk odahaza tanított magyarul* Dc. ezeknek az országrészeknek a visszatérésével Maryarország uj feladatok előtt áll e McÍ3 lett"az ország képe. Hozzá kell újra szoknunk ahhoz, hogy. a Duna-mcdenco non magyarlakta" területeit is vezessük és kormányozzuk, A Duna-medencei tájai földrajzilag, néni életmódjuk szerint és gazdaságilag is őaszctajrtczsnak, egymásra vannak utalva. A török háborúk vagy a világháború szétszakította a Duna-modencét. Magyaror szag; egy ezredévig - kivéve a török uralmat, amikor a középső részben nem volt magyar az egész területet egybefoglalta és egy kormányzat alatt tartotta. Dt ma újra olyan időszak kezdetét óljuk, amikor megint több féle rósz és nemcsak színtiszta :.ngyarlakta részek tartoznak az országhoz. Újra hozzá kell szoknunk Nagynagyarország feladatait látni magunk előtt, a trianoni Kis -Magyar ország feladatai-helyette; Első sorban a nemzetiségi kérdésben. A ^enzetiségek a XIX. században ébrddtek öntudatra, nemzeti alapon álló államokká egyesült 01as2ország és Németország. Ezek az események a történelemből ismeretesek. A 'A fejlődés mindinkább odavezetett hogy a nemz felségek öntudatosa ébred ték. ka az a helyzet, hogy vannak e gymás mellett áiIamük x kisebbségekKeI - részben közös kisebbségekkel.Féldául Szlovákiában élnek megyarok, Magyarországon élnek szlovákok és igy tovább; Uj helyzete*, bizonyos kompromisszumok szüksége merült fel Magyarországon. Ezek megoldásán kell fáradoznunk, ezek megoldási formáit kell megtalálnunk, ezek kőzött az államok^között Ez a kérdés külpolitikai része. A kérdés belpolitikai része az, hogy enmesak Kárpátalján, de a felvidéki övezetben is, visszakaptunk olyan nemzetiségeket', amelyek a maguk életformáját élték, a maguk nyelvével éltek hosszabb időn át. Iskolaügyeiknek irányításában ezzel szam t kell vetnünk. Hasonlóképpen számot kell v e tnünk a ma gy a rs ag k özött kisebb-nagyobb csoportokban szétszórtan él" nemzetiségeknek ,181:0lapolit ikánkbenvaló messzemenő' tekintetbevételével. Következik ez Európa e -észének jelen átalakulásából, abból az uj helyzetből, amely itt a XIX. század, majd a világháború és a világháború utáni évek lefolyása követkéz lében meg te remtődött. Nekünk tehát kormányzati politikánkban ezekre tekintettel keli lennünk, Hasonlóképpen azután tekintettel kell lennünk olyan orozág;ré;:.*cknek, mint amilyen » Kárpátalja bizonyos öhllóbb életére is. . Kárp át aljának' önkormányzatot fogunk adni, kell is, hogy adjunk, dc milyen lehet cz az önko mányzat? Minden önkormányzat kapcsolatos es abból az alkotmányból f o lyik>. "aszal az alkotmánnyal, amelyhez ez az önkormányzat tartozik. Vannak történelmi alkotmányok, amelyekből ezek az önkormányzatok kifejlődtek. /Folyt. köv. /
