Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-07 [0441]

o- ii/Szt /Teleki Pál gróf síin iszter elnök szegedi beszédének X, folyt./ é^T^ — hogy r§z botoljon meg benne _ , aki hozta* Ha tehát nem fogunk törvényalkotásokban rekordokat elérni ezt méltóztassanak azzal is magyarázni, ogy én ezt nem is tartom helyesnek, Fontosabbnak és helyesebb nek tartok ma már megérett dolgokat törvényekbe foglalni, mint képzelt lehetőségeket/kigondolni és azokat - mielétt kellő átgondolás, sőt bizonyos " részletek Yelőr

o/' kipróbálása által nem bizonyultak helyeseknek törvényerőre emelni, - A mi porblémáink, akár a maiakat nézem, akár évekre visszamenően a mult problémáit,mindig kettősek: A magunk megélhetése Európának ebben a keretében és Európának azon a helyén , ahol ma állunk.• Az e,..yiket tehát külpolitikának, a másikat pedig belpolitikának nevezzük, - A mi külpolitikánk az a külpolitika, amelyet ma -ár folytathatunk a szabad külpolitika. Szemben a közelebbi mult külpolitikájával^ amikor csak azzal foglalkozhattunk, ogy figyelmeztettük a világot arra, hogy itt vagyunk és velünk igazságtalanság történt. Ennek a célja " csak az volt, hogy olyan közvéleményt igyekezzünk teremteni, amely a külföldön elég erős arra, hogy később barátság is fejlődhessék belőle. Az a külpolitika, amelyet ma folytatunk, az olasz-magyar szerződései indult meg több mint egy évtiz^ede. A magyar-német barátság csk később, Hitler uralomra jutása után és Gömb;;s Gyula látogatásától kezdve - mert ő volt az első Idegen államférfiú,(át Németországot meglátogatta - c kezdődik. Ennek a két földrajzilag egymásra utalt és berendezkedéseikben is hasonlá nemzetnek a kapcsolata teromtette meg azt, amit tengelynek nevezünk és ami nem más, mint két hatalmas ország kapcsolata a Balti tengertől a Földközi tengorig Európa törzsén keresztül a nyugaton lévő nagyhatalmak és a keleten lévő kis országok között. Ezekben a baráti kapcsolatokban Magyarország is megtette a magáét. Csak arra az állásfoglalásra utalok, amelyek az olaszellenes szankciók iá. jén, 1935-bon és 1936-ban elfoglaltunk, amikor a Népszövetségben az elsők voltunk, akik Olaszország mollett kiállottunk. A legfőbb események azután, amelyek a mai helyzethez vezettek: katonai egyenjogúságunk kivivása 1938-ban, a kisanáant felbwnlgsa, amely bolsőlogmár tavaly megindult, de esek Cseh-Szlovákia felbomlása által vált valóra. Ami ott történt és azok a tények, hogy mi a Felvidéket ós Kárpátalját visszakaptuk - ezt itt hangsúlyoznom kell - nem a revizió keretébe tartoznak, mint inkább Cseh-Szlovákia felbomlásából erednek. A bécsi döntés egy tulajdonképen a mi felfogásunkkal nem tökéletesen egyező elv alapján jött létre, a szorosan vett nemzetiségi arányszám alapján. Ezen az alapon kaptuk vissza acLtisztán magyar többségű területeket, - *izekot elfogadtunk. Elfogadtuk azért, mert ezeknek a területeknek•az országhoz való visszakapcsolását természetesen nagy örömmel láttuk. De elfogafcuk azért is, mert már régóta azt az álláspontot valljuk, ogy azok a nemzetiségeink, amelyek a Dunamedencében velünk éljfesk, amelyek velünk együtt egyidejűleg vagy párhuzamosan a tizenkilencedik században egy bizonyos nemzeti irodalom ujjá_ éledésén mentek keresztül, politikailag a maguk akarata szerint rendezkedhessenek be. Ez volt a felfogásunk Szlovákiával szemben. Azután egy uj helyzet keletkezett: Csch-Szlcvákia tökéletes felbomlása és eb<ből ki folyóla,_. Kárpátalja visszaszerzése folyamán be kellett vonulnunk és ahová csapataink bámulatos gyorsasággal, bámulatos ütőerővel vonultak be, dacára annak, .ogy nem voltak mozgósítva. Ezzel azután elértük a közös lengyelmagya . határt, onnok . gazdasági részére még rá . ogok térni. /Folyt, köv./