Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-07 [0441]

Természetesen ez a nevelési munka is eltart bizonyos ideig, mert tény, hogy ebben az országban, amint különban a zsiddtörvíny Mido kolasában" is rámutattam, nem alakult ki egy olyan széles kiterjedésű, keresztány

x

kereskedői osztály, mint^imilyen a nagy vilagutakhn fekvő városokban, Augsburgban, Nürnbergben, Lyonban vagy oedig a nagy kikötővárosokban, Hamburgban, Barcelonában, vagv másutt. Mf felreestünk a nagy kereskedelmi utvonalaktól^ háborúskodtunk, verekedtünk a törökkel Európáért, s verekedtünk Ausztriával saját bőrünkért, ás nem alakíthattunk ilyen társadalmi osztályt. Abban az időben pedig, amikor a kereskedelem nálunk kialakulni kezdett és felvirágzott, nem magyar gondolatvilágban, hogy ugy mondjam, nem magyar és keresztény kereskedői életformában alakult ki. Ezt kell nálunk jóvátenni és a feladatunk az, hogy kialakítsunk egy ilyen magyar keresztény kereskedelmi életformában élo, ezt önmagában mintegy kialakító kereskedelmi oszátályt. Amikor a színházba, moziba, sajtóba aa^xarxK keresztény gondolatvilágot viszünk, számot kell vetnünk azzal, hogy e"en a téren sem elég egyedül az, hogy keresztény az, aki itt a pozíciókat elfoglalja, hanem vele együtt be kell vonulnia a keresztény gondolatvilágnak és keresztény életformának is. Nem akarok most részletekbe menni, de hangsúlyoznom kell. hogy e munkakörök egyikében seb. és különösen a s a* tóban sem láttam még távolról sem ennek az életformának a kialakulását. * Ami a szociális Magyarországot illeti, abban a mi feladatunk lényege és alapgondolata olyan,szempont, amelyet a politikában nagyon ritkán szoktak hangoztatni.' És talán különösnek fogják tartani, nby én politikai bes-édben és politikai irányelvből tűzöm ki ezt a szempontot, amely nem más mint a: szeretet. /Lelkes éljenzés és taps/ Sokféle emberi együttest, testületet, szervezetet láttam, fiatalokét, öregekét, mindenfélét. Láttam olyant, amelyet felülről való fegyelmezés - és olyat amelyet pillanatnyi lelkesedés irányit, de csak ott tal ltam meg a valóságos és messzeme'nőleg helyes fejlődésre a zálogot, ahol szeretet is láttam. A liberális kornak is" megvolt a maga szociális munkája, a liberális korban is találunk szociális megoldásokat, de ezek azt mondhatnám, minőig opportuniimusból, vagy mondjuk, a szükségletek helyes mérlegeléséből származtak, és rendszerint inkább a jótékonvaág képét viselték magukon. A valódi szociális munka, a valódi szociális kapcsolat összetartást, szeretetet és egyformaságot jelent, Éppen abban egyformaságot, amiben a liberális korszak és amiben a szocializmus és a kommunizmus : i nem láttak egyformaságot és éppen abban nem egyformaságot, amiben ők látják ezt. Ezekét dodonai szavaimat meg fogom magyarázni. Jelentik azt, hogy a liberális korszakban osztályharcot vívtak azért, hogy az emberek egyformák legyenek. Egyformák az egyöntetűség elérése kedvéért, de mindig csak a külső egyformaságot keresték, legfobbképen anyagi téréig, azonban külső formáknak, címeknek, tekintélyeknek stb. terén. De nem keresték a : • kapcsolatot és a megértést a szivekben. Mi is szociális irányban akarunk haladni ós ezt csak nevelés utján érhetjük el. Azt nem fogjuk elérni, hogv az emberek között különbségek ne legyenek, hogy ne legyenek az emberek között olyanok, akik jobban, vagy akik kevésbbé boldogulnak, olyanok, akik magasabb pozíciókat töltenek be

? olyanok akik alacsonyabbakat. Ha egyáltalában valaki a maf

a pozícióját, ha azt a saját megelégedésére tölti be, alacsonvabbruk teinti mint a másét, tehát ez már emberi hiúsággal jár. /Folytatása következik/