Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-06 [0441]
W Mr/Hb/Szt Berlin, máius 6. /Nmet Távirati Iroda/ N Az egész sajtó foglalkozik Beck lengyel külügymin is z tei beszédével és arra a megállapít ásra 'jut. hogyftnostani politikája igazolására * •> ' . zátonyra jutottak. 'f1 a föUtyjfw*nUxJt&t' j&t<&atp^íU A Berliner Börsenzeitung a többi közt ezt kérdezi: Hogyan állithatja Beck, hogy Németország ki akarja szőri tani Lengyelországot a Keletitenger mellékéről? ipen .* Hitler jelentette ki újra és újra, hogy olyan nagy nemzetnek, mint a lengyel, természetesen kell, hogy kijárata legyen a tengerhez. Beck hangoztatta Lengyelország gazdasági érdekeit Danzigban, de eleget kellet volna tennie az igazságnak is és meg kellett volna emlitenie azokat a gazdasági ajánlatokat, amelyeké a birodalmi kancellár ismételten tett ngyelországnác A lengyelek legnagyobb mulasztását azokban - irja a lap - abban látjuk,hogy nem értették meg az annakidején tett német javaslatok egyedülálló előzékenységét. A javaslatok értelmében Lengyelország a német kormány hozzájárulásával megtarthatta volna a folyosót. Minden, amit Németország akart csak egy egészen keskeny német folyosó volt a széles lengyel folyosón át és Németország kesz volt ennek fejében felaiánlani Lengyelországnak egész varsaillesi területnövekedésének szavatolását. Ilyen jó alkalma a háború vége óta nem volt Lengyelországnak. Lengyelország nagy lehetősége volt, hogy elfogadja ezt az aiánlatot és ez egyben nag~y európai lehetőség is volt. Mert akkor vizbe sülyosztették volna azt a puskaporos hordat, amely épen angol felfogásszerint Keletporoszország és Pomeránia közt áll. Dc az angolok sem értették meg ezt a lehetőséget, amelyet első izben nyújtott egy német kormány, mert bekerito Dolitikájuk má morában elfelejtették régebbi észszerű magatartásukat Danzig es a, folyosó kérd és', b en. f £&?n^6K/ k berlini Lokalanzeiger megállapitjarthogy Beck ezredes beszédéhez magában véve osak a lengyel lapok és lengyej^ ujabb . • x gyülöllködő kirohanásait kellene magyarázat gyanánt idézni. Lengyelország valóban olyan messze engedte jutni a dolgokat, hogy azt kell kérdezni,milyen értéke lehet még a felelősek szavainak, ha Lengyelország politikai zenéjének ütemét a lengyel városokban felizgatott tömegek, a soviniszta egyesületek, a hatalmi örültek és a háború? uszitók adják meg? , .. gk Völkischer Beobachter igy ir: ¿4*»*Nem lenne bűvészet Beck beszédét monda.tról-mondatra megcáfolni. De ebből n© remél/ hasznot, mert ez a hivatalos lengyel nyilatkozat csaknem mindenütt mellőzi a birodalmi kancellár világos meghatározásait és a német-lengyel helyzetnek az ő előadása szerinti gyu itópontjait vagy nem ismeri fel vagy tudatosan nem látja meg. Iz mindenekelőtt arra a főokra vonatkozik, amely a Német Birodalmat kényszeritette, hogy befejezettnek tekintse az 1934.évi egyezményt: a lengyel-angol szövetségi szerződésre. Beck ezredes gondosan kerülte, hogy tisztázza népe előtt, hogy e szerződés alapján kötelezve van, hogy Németországot - anélkül, hogy az a legkisebb mértékben okot adna rá megtámadja, ha a ^irodalom valahol a világon valamilyen okból háborús viszályba keveredne az angolokkal. A lengyel külügyminiszternek az a fogadkozása tehát hogy "sem Lengyelország, sem Anglia nem táplál semminő támadó szándékot*, teljesen megkerüli a dolgok lényegét. Ez az általános szólam épen olyan kevéssé helytálló, mint Chamberlain fogadkozása, hogy amit diplomáciáia ielenleg üz, az "nem bekerítő politika". A mai világban csak a józan tények szarnitanak, nempedig jámbor kimagyarázó fogások. A lap végül Danzigról megjegyzi: Vájjon véletlen-e,hogy Beck egyetlen szóval sem emiitette meg Gayniát, a lengyel versenykiköt$t, a&eXy tudatosan elvonta Danzig gazdasági forgalmát, azzal az elcsépelt ürüggyé 1,hogy az ottani kikötő nem tudja lebonyolítani a lengyel forgalmat. Titenhat kilométer használatlan partterület áll ma rendelkezésére Lengyelországnak Danzigban.Ez a szám talán minden másnál jpbban meghazuttolja Beck "megértő* szavait Danziggal HJDCSO latban. /, ÍRR T/
