Napi Hírek, 1939. május/1
1939-05-01 [0441]
W He/Áf/Vv Beilin, május 1, N A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából taitott tömeggytilésen Hitlei kancellár,mint minden évben, most is beszédet mondott. Emlékeztetett aiia, hogy valamikor Németországban is a tavasz ünnepe az osztályharc napja volt. Mo.jus elsejét a nemzetiszocializmus tette isiiét a német tavasz, a német népközösség ünnepévé. Ma nemcsak a természetbeni van a tavasz kezdete, hanem népünkben ís.A mostani május elsejáaek megünneplésére főleg az a tudat indít, hogv egy év óta a nemeu néptársak uj milliói tértek vissza a birodalomba. A mi forradalmunk a korábbi idők forradalmaitól és főleg elődeinknek a forradalom lényegéről vallott felfogásaitól csak abban tér el, hogy feladatát uj világ felépitésében látj-a és hogy a légit csak akkor távolit ja el, ha a jobb már készen áll, hogy helyébe lépjen. - Ki vitathatna ma, hogy mindennek ellenére Németoiszágban nagyobb foraddalom ment végbe, mint azelőtt. - Amikor 19o3-'ban átvettem a hatalmat, Németország^sak egyes államokba feloldódott és félig-meddig összetartott törzsi államnak mutatkozott. Ennek helyébe ma népbirodalom lépett, amelyet egységesen szerveztek meg s az.egy nép, egy birodalom és egy veze tés'ielszó valóban forradalom a német tartományokban. A munka fogalma tekintetében is a felfogások forradalmát idéztük elő* Az ásót a puska mellé helyeztük és épp oly nemessé tettük. Oly nevelés kezdődik itt, amely száz év múlva népünk emlékéből az előitélet utolsó maradványait is kitépi. Md.s problémák is forradalmat jelentenek felfogásainkban . Az^gész nemzetiszocialista gazdasági programm és a gazdasgi felismerések élére az az elv lépett, hogy a nép csak azt élheti fel, amit magának feldolgozott. Ez nem pénzkérdés, hanem kizárólag termelési probléma. Ez mas szavakkal azt jelenti, hogy teljesen közömbös, v mennyi pénzt teremtek egy államban. Döntp az, hogy mennyi árut termelek^ mert ezek az árak azok, amelyeket egyes emberek kozt szétosztanak. A pénz csak utalvány erre az árura. Ha ez utalvány mögött nem rejlik áru, niacs semmi értéke, ha akar tiz száz vagy egy millió vagy akár billió markárO 3 * szól is. Bnnéftogva döntő jelentőségű, hogy a nemzeti termékeket minden téren fokozzuk. A termelési javakat nem szabad felhalmozni, mert azok fogyasztókat kivannak. Ha Németországban ma az egész nép munkafolyamatban van, ez nem jelent mást, mint hogy mindenki javakat termel, amelyeket el kell fogyasztani. Ezek az egész népnek javára válnak.Ezzel'*** megoldóttuJ^rolLlé/ t, mig mások még a megoldóikézdetén sincsenek. C^^j^hUJ Természetes, hogy emellett mint forradalmi felismerést keressük, hogypáz első éle talapot nem doktrínákban vagy elméleti nyilatkozatokban kell kutatnunk, hanem.hogya^első éietalao 3 saját élettéiXöen fekszik, vagyis abban,amit a föld az egyesnek az élethez ad. Az élettér telit nem választható el egy nép életkeretétől s ezért az élettár határozza meg egy nép boldogságát és"virágzását. Természeteden egymagában,az élettér sem döntő, hanem ehhez ion még a szorgalom,az eré&y és a képesség,amellyel valamely nép saját életteréből elő is teremti azt,, amit abból elo tud teremteni . ' . - Németeiss rhan részben sovány földre négyzetkilometeienkint 150 ember esik, ennek folytán nem engedheti meg magánál azt a fényűzést, hogy erejét szétforgácsolja, Ezzel adva van a népközösseg szükségessége még akkor is ha a vér egymagában nem tanúskodik emellett, Egy vezér sem vethet latba több erőt, mint amennyit követői adnak erőben. Életre-halira egymásra vagyunk utalva, s ha valaki nem értené ezt meg, fel kell ismernie a világ többi részének állásfoglalásából. Nem tevékenykednek-e ismét a regi bekerítő politikusok, részben olyan, embeiek, akik 1914-ben is csak a gyűlöletet ismerték? Ez ugyanaz a nemzetközi háborús uszitó-csoport,. amely már akkor is folytatta üzelmeit. , . J /Folvt.köv,/
