Napi Hírek, 1939. április/2
1939-04-30 [0440]
Ta/Ln Székesfehérvár, április 30, /Ingvar Távirati frm Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vas-rnap délelőtt tartotta nagy érdeklődéssel várt beszámoló beszédét Székesfehérvárt a Szent István-teremben. A miniszter feleségével együtt gépkocsin érkezett Budapestről Székesfehérvárra és először a városházára hajtatott. Közben a városház előtti .téren nagy tömeg gyűlt egybe; a 10 órás mise után itt gyö 1 ekéztek a város polgárai, hogy üdvözöljék képviselőjüket. Amikor a miniszter kiséretável a városházéról a Szent István-terembe ment, az egybegyűltek lelkesen megéljenezték. A termet teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség. A ha 1 Igatóság soraiban képviselve volt a város minden társadalmi rétege, jelen voltak az értelmiségi osztály taeiai, iparosok,_ kereskedők, gazdák. Ott volt JalsoviczKv Károly vallás- es Közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, Széchényi Viktor gróf nyug. főispán, Csitáry G.trail pol ármester, Ecsedy József alispán,, Terbdcz Miklós miniszteri tanácsos s még Székesfehérvár városának sok előkelősége. A íyülést a Hiszekegy eléneklése után Kaltenecker Viktor felsőházi tag, a Magyar -let Pártja helyi elnöke nyitotta meg. Hangoztatta, hogy Hóman Balint miniszter, Székesfehérvár képviselője ás Székesfehérvár városa között olvan bensőséges kötelékek keletkeztek, amelyek elszakíthatatlan <ok. Rámutatott Hóman Bálint érdemeire, amelyeket mint vallás- és közoktatásügyi miniszter és mint Székesfehérvár képviselője szerzett, majd felkérte a minisztert, hogy mondja el beszámoló beszédét, ' üíóman Bálint miniszter beszéde elején kijelentetne, ho; y most, mikor képviselői megbízatásának ideje másodízben is lejáróban van, s^mot kivan adni annak a kormányzati politikának eredményeiről, amelyért 1332 őszén tudom-nvos pályájának npu#afcmát oda adta s amelyet immár heteorél év óta mint képviselő,; három miniszterelnök * ^Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Teleki Pál gróf - regyszersmindp kultuszminisztégként szolgált ás szolgál. u*z a'"politika - folytatta - a nemzeti öncélúság, a keresztén? erkölcsiség és a magvar fajvédelem gondolatán épül. A nemzetben látja azt a szétbontathatlan es természetes keretet,, melyben a történetileg kialakult magyar népközösség tagjainak a maguk életét le kell élniök. « nemzeti egység eszméjét munkálva az egyéni erdeket alárendeli a nemzeti közösség erdekeinek. A magyarság erkölcsi és gazdasági erőinek egybe fogásával és teljes kifejtésével igyekszik a nép széles rétegeire támaszkodva a magyar életet ezen az ősi magyar földön jobbá, szebbé, teljesebbé tenni. A magyar sezellemiség és keresztény erkölcsiség eszmején^z^és elveihez igazocva kívánja a nép minden rétegének boldogulását előmozdítani. - Ez a politika célkitűzésében ás felfogasában, módsze-^ rébrn és eszközeiben egyar-ínt szociális irányú, nemzeti, keresztény, fajvédő politika, a nagy nemzetpolitikai problémák tekintetében megalkuvást nem ismerő jobboldali reformpolitika. ' lz a politika tudatosan áll szembe minden kísérlettel^ mely idegen érdekek szolgálatában osztályok és hivatáskörök, felekezetek és nemzetisegek, városok és falvak, élőkelő és alacsony származású, t törzsökös és asszimilált magyarok közé éket verve visszavonási, bomlást disszimilációt igyekszik előidézni. , . , „ ., - Viszont másfelől megértéssel karolja fel a magyar fajba De nem olvadt, de avval régóta egy'ittélo államhü ás keresztény szellemű nemzetiségek népi nyelvének es kultúrájának megóvására irányuló törekvést.
