Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-25 [0440]

L p\/J London, április 25. /Magyar Távirati Iroda/ Gafencu román külügyminiszter ma Tilea román követ la­kásán Kennedy vei, az Egyesült ájl,'c-«iioK londoni nagykövetével, maid..' . Racsyriski gróf lengyel nagykövettel végül ^zimo­pulosz görög követtel tara cskozott-a Press Association szerint- a~balkán helyzetről, különös tekintettel a támadásellenes intézkedésekre. Este Tilea követ Gafencu Miniszter tiszteletére ebédet adott, amelyen résztvett az angol kormány több tagja, köztük Lord Ralifax külügyminiszter, Hore-Belisha hadügyminiszter, Sir Alexander Cad.oga.ii, a külügyminisztérium vezértitkára 'és Sir Róbert Vansittart a Kormány állandó diplomáciai tanácsadóia. A lakomát követő megbeszé­lések során a Press Association szeri.it tisztázták a még fennmaradt cseék^lyebb jelentőségű pontokat, A Press association szerint Gaáencu londoni megbeszé­lései ma este befejeződtek. A hzerdán kiadandó hivatalos közlemény han­goztatni fogja, hogy a megbeszélések mindkét félre nézve teljesen kielé­gi ták voltak. Angol oldalról tisztázták a Romániának adott szavatosság természetét.Gafencu, midőn Londont elhagy ja,világosan érteni fogja Anglia szándékait és az uj angol politika céljait. A megbeszélések tárgyai jóformán kizárólag politikai és harcászati kérdések voltak, különös te­kintettel az Anglia által Romániának, Görögországnak és Lengyelországnak nyújtott szavatosságokra. A Rominiának netán adandó -napi fegyverkezési hitelekről,valamint kereskedelmi ügyekről, beleértve az olajvásárlást,' a Bukarestben tartózkodó angol kereskedelmi küldöttség fogja tárgyalni. mm mm mm * t • L El/I London, április 25. /Magyal?..Távirati Iroda/ Washingtonból jelentik: Hull. az egyesült államok külügyminisztere, az amerikai vöröskereszt washingtoni lakom íj in tartott beszédében kijelentette)""* hogy a háború a legsúlyosabb szenvedések forrá­sa, .amelyek az emberiséget sújthatják és már jóval az ágyuk eldördülése . előtt előre veti az árnyékát s a hadműveletek befejezésé után is folytat­ja romboló munkáját. Sokan azért inditottak háborút, mert ezt tekintet­ték az e vétlen eszköznek az igazságtalanságnak jóvátételére, vágy a nem­zet Jozi ellentétek elintézésére. De'vájjon tényleg orvosszer-e á háború ? Nem lehet olyan vita vagy ellentét a nemzetek között, amelyet ne lehetne az összes érintettek sokkal nagyobb előnyére a barátságos módosítás' békés eszközeivel elintézni, mint fegyveres erőszakkal. Ha egy nemzet tudatosan fegyveres erőt használ, 'ugy voltaképen a háborút, vagy a háborús fenyege­tést politikai eszközül használja mások megfélemlítésére vagy uralom' alá hajtására. Az eredményt megsínyli maga az illető nép is, de az e'íész em­beriség is. fW%~ o- líá/m LYaűttn teSttók 2 oÍ katonai gyászpompával a kassai Wrsto ^fiSS^^SSSÍaS fe 8 »i gyász­ólán ás osx tot&p«d<«l ííglteljjl0|39letó |^ 8 SdHllö klSnrfB^ boszon­fcispánt, Tost László P»JtgMf«»» «5 R Tdsűrto el a koporsót, Görgey sérüléseibe belehalt ./MTI/ ORSZÁGOSLEVELTÁM

Next

/
Thumbnails
Contents