Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-17 [0440]

Ta/Vi /Egyesített bizottság II. folytatása/ Farkasfalvl Farkas Géza szerint a javaslat végrehajtha­t.tlan, mert nincs pénzügyileg megfelelően alátámasztva. De igen erősen sérti a magántulajdon elvét is, mar pedig ha ezen az uton továbbhaladunk, nem lesz megállás. Ugyanakkor, amikor azt halljuk, hogy a nemzet életét két pillérre kell fektetni: az egyik a parasztság, a másik'a régi birto­kos osztály, a javaslat ezt ez utóbbit végzetesen gyengíti,Nem tesz kü­lönbséget á javaslat azok között a birtokosok között, akiknél a gazdál­kodás évszázados hageyomány és hivatás, s azok között, akiknél csak üzlet, profit és befektetés. Nagyon radikálisnak tartja a területmeghatározást és a kulcsot is; ilyen radikális javaslattal meg Buza Barna sem jött. Igen nehéz helyzetbe jutnak ősi kultúrintézmények, amelyek a legnehezebb Viszonyok között a nemzeti eszme zászlóvivői voltak. így például a sáros­pataki' főiskola, amely gimnáziumot, tanitókpzőt, teológiát, angol egyetemre iépesitő internátust tart fenn. Attól tart, hogy a javaslat a népszaporulatot -nagymértékben csökkenti majd T Feltétlenül precizirozni kell, hogy kik kaphat­nak ma j d földet, mert kilőneen olyan igények merülnek . fel, aoelyeket majd nem lehet Kielégíteni. Attól tart, nogy a javaslat a termelésből, a nitelben és az értékesítésben is nagy bizonytalanságot idéz elő. A ja­vaslatot nem fogadja el s a részletes tárgyalás során törekedni'- fog arra, hogy módositásokkal enyhítse következményeit. Lázár Andor elfogadja a törvényjavaslatot abban a remény­ben, hogy nem jár majd olyan következményekkel, amilyeneket életbelépte­téséhez sokan tűznek, nem fogja csökkenteni a termelés mennyiségét, a nem­zeti jövedelmet, nem fog munkanélküliséget teremteni a mezőgazdasági mun­kásság körében s nem rázza meg a hiteléletet. Hangsúlyozza, hogy ma a föld­osztás egyáltalán nem cél, a cél csak a mezőgazdasággal foglalkozó népes­ség jólétének emelése lehet, ebből a szempontból magát a földosztást a legprimitívebb eszköznek tartja. Amikor olyan férfiak, akiket a javaslat egyénileg is érdekel, a javaslatot elfogadlak, nem lenét azokat, akik bírálatot gyakorolnak, azzal a váddal illetni, hogy a feudális birtokvi­szonyok védelmezői. L tulajdonjogot mindenkinek kötelessége védeni, akár nagybirtok, akár kisbirtok"alajjaban jelenik meg, mert a tulajdonjog és a csalíd a modern társadalmi és állami lét alapja. Külföldi statisztikai adatokra hivatkozott ezután, amelyek azt bizonyítják, hogy a nagybirtok nem akadályozója a néoszaporodásnak. A mezőgazdasági népesség elégedet­lenségének nem az az oka, hogy nincs földje, hanem hogy nincs kenyere. Bölcs­nek tártja azt a magyar rendszert, amely a részes munkás alkalmazásával fejlődött ki, amelynél a munkás sorstársa a gazdának s osztozik a termés eredményében. Figyelembe kell venni, hogy nem minden mezőgazdáéi gL munkás alkalmas arra, hogy önálló birtokos legyen. A legfontosabb az, hogy aki meg akaria keresni kenyerét, megtalálja a mezőgazdaságban t is. Rövidlátó' volna a Birtokososztály, na a keszpénznapszám emelésével járó áldozatot, ami megakadályozhatná a sok izgatást a tulajdon intézménye ellen, nem fogadna szivesebben, mint a földosztás utáni vágy kielégítését. Mindennél f oííto sabbnak t»rtja a mezőgazdasági népesség téli foglalkoztatását. Félti a kormányzatot . a javaslat politikai következményeitől, A birtokososztály ás a foldhö zjuttatand.dk függő viszonyba kerülnek majd a kormányzattal, A kisbérleti rendszer kifejlesztését tartja helyesnek, mert ez önálló gazda­sági létre nevel és sokicai okosabb kezdő formája a gazdasági vállalkozás­nak:, mint a tulajdonjog, J '/folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents