Napi Hírek, 1939. április/2
1939-04-24 [0440]
o Ln Prodomo! Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsétjuk Kozma Miklós előadását, amelyet ma tart Varsóban. Keretet később adunk. X Kozma Miklós előadásának bevezetésében rövid visszapilíantést vetett Magyarország és Lengyelország történelmi kapcsolatainak fejlődésére, kiemelve, hogy a magyar nemzet Lengyelországról vallott felfogásának nem egyszer politikailag is kifeiezést adott,'Így például 1915 decemberében az oroszokon aratott győzelmek és Szerbia leveretése ut-'n, araikor a parlament a béke kérdéséről tárgyalt, a magyar pártok vezérei egyetértően hangoztatták, hogy^területi változtatások nélkül kell mielőbb veget vetni azzal a kivétellel, hogy Lengyelországot mint önálló és független államot kell életrehivni. A trianoni béke a feltámadt Lengyelország es a megcsonkított Magyarország közé beszúrta Ruszinszkót, mint a csehszlovákká Ham egyik területét. Burkolt és veszélyes célok okozták, hogy előadódott a ruszin probléma, mert ez a probléma sem a magyar, sem a ruszin nép szempontjából soha fenn nem.iállott. Szerencséje Lengyelországnak, Magyarországnak és a ruszin népnek egyaránt, de Európának is. hogy az erőszakos probléma rövid husz éves dicstelen élet után kimúlt. ¿0. ^ürrH/nAJk/ A továbbiak során ismertette Kozma Miklós Masaryk és Benes erőfeszítéseit a Ruszinföldnek Csehszlovákiához való csatolására-r Masaryk és Benes akciójának nem az volt a célja, hogy Ruszinszkót örökre megtartsák Csehország kebelében, hafaem az, hogy alkalmas időben Oroszországnak átengedhessék. Ezt bizonyitja Masaryk egyik kijelentése, amelyet 1920-ban tett Gillereon, a Vöröskereszt képviselője előtt ^.kárpátaljai Oroszországban" - igy nevezte Masaryk Ruszmszkót - bizonyos ideig tartó orosz kölcsönt látunk, amelyet a tulajdonosnak az első alkalommal vissza fogunk adni." Ennek a tervnek volt a következménye a Benes által inaugurált politika Lengyelország ukrán nemzetisége irányában és Csehország magatartása az orosz-lengyel háború alatt, amikor Csehszlovákia nem engedte át területén a Lengyelország felé irányitott lőszerutánpótlást. Az orosz vonatkozású cseh tervek sikerének következménye beláthatatlan, de történelmi tény, hogy Lengyelország győztes fegyverei akadályozták meg, hogy a Ruszinföíd cseb-orosz elgondolás formájában európai problémává váljék. A probléma azonban husz éven át nyitvamaradt. Kozma Miklós ezután ismertette a magyar felfogást, amely a Ruszinföld visszacsatolását a történelmi igazság és észszerüség, a földrajzi helyzet és a ruszin nép érdekeinek neveben követelte. Majd részletesen foglalkozott a Ruszinföíd történelmi, geopolitikai, néprajzi helyzetével és fejlődésével megindokolva, hogy ez a föld miért tartozhat egyedül Magyarországhoz és mennyiben ruszin és magyar érdek Ruszinszkó és Magyarország összetartozása. Hangoztatta ezután az előadó, hogy a ruszin népnek elsőrendű kulturális oka is, hogy örüljön a visszacsatolásnak. A ruszin nyelv mai fejlettsege mellett több fejlődési irányba terelhető, ami veszélyeztetni népi és önálló jellegét. Fenyegető veszélyt jelentett számára az elmúlt husz évben alapított sok cseh és ukrán iskola, amellyel a csehek a népet eredeti mivoltából akarták kiforgatni. Ennek egy másik bizonyítéka egy'bként az is, hogy mig az 1910-es népszámlálás mindössze 558 görögkeleti vallásut mutatott ki, addig az 1930-as cseh népszámlálás adatai szerint 110.000 görögkeleti élt Ruszinszkó területén.
