Napi Hírek, 1939. április/2
1939-04-17 [0440]
Za/Vi Tornaija, április 17. Az Egyesült Magyar |árt gömörvá megyei szervezete vasárnap tartotta Tornaiján alakuló gyűlését, amelyre a vármegye minden részéből vonaton, szekereken, és gyalogszerrel mintegy 10.000 iőnyi tömeg sereglett össze. Az alakuló gyűlésen résztvett Jaross Andor miniszter is. aki nagyszabású beszédben ismertette az Egyesült Magyar Párt feladatait, tájékoztatást adott az általános politikai helyzetről és a Felvidékieket különösen érintő kérdésekről. Jaross Andor miniszter; titkára, Mészár Oszkár kiséretében gépkocsin érkezett a vármegyébe s Bejen lovasbándérium várta s nagy ünnepléssel fogadták. Bején Szent-Ivány József országgyűlési képviselő ebéden látta vendégül a minisztert. Délután a tornaijai főtéren tartották meg az alakuló gyűlést. Egész Tornaija zászlóerdőben úszott, a f-luakból érkező küldöttségek zászlók alatt vonultak fel. A nagygyűlésen résztvett Fodor Jenő felsőházi tag, Putnoky Móric és Szent-lyány József országgyűlési képviselők.. Soldos Béla főispán, Horváth Árpad alispán, s a vármegyei előkelőségek nagy számban. A rimaszombati magyar dalegylet férfikara elénekelte a Hiszekegyet, majd Fodor István földbirtokos^, tornai jai járási szervezet elnöke nyitotta meg az ülést.Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke, rámutatott arra, hogy az* . uj vármegyei beosztás tette szükségessé a párt szervezetének átalakulását. Indítványára egyhangú lelkesedéssel a vármegyei szervezet elnökévé választották Hevéssy László ny. főispánt, ügyvezető elnökké Vargha Imre rimaszombati református lelkészt. Diszelnok.ié választottak Dittel István rozsnyói nagy kanonokot, Perecz Sámuel rimaszombati ny. városi tanácsost, V, Oros János serkei kisgazdát, és Papesik Andor pelsőci kisgazdát. Hevessy László elnök mondott köszönetet a bizalomárt, majd Jaross Andor, a párt vezére; emelkedett szólásra, akit szűnni nem akaró ünneplésben részesítettek. Jaro ss Andor miniszter hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság keretébe husz éven át belekényszeritett magyarok teljesítették történelmi feladatukat, s a küzdelemből megerősödve kerültek, ki. Sz a tábor amely teljesen összekovácsolódott, hirdetett ' elveit most az anyaországba visszatérve meg is akarja valósitani. Aönnyü leülni az Íróasztalhoz, könnyű megirni egy szép politikai programmot, de a zt meg is kell v alésitani. A megnagyobbodott Magyarország vérkeringésébe bekapcsolódott magyarságnak teljes lendülettel kell i közreműködnie, hogy a magyarság dunamedencei hivatását betölthesse, A felszabadulás után a felvidéki magyarság vezetői előtt . két lehetőség állott. Az egyik az, hogy r visszavonuljanak, de a felelősség azt diktálta, hogy a sok szenvedésben egybeforrott nemzetcsoportot nem szabad a szétesés sorsára hagyni és a különböző politikaipártok által megfogalmazott, gyakran egyéni érdekek szempontjából beállitott politikai programmok eszközéül engedni. A felvidéki magyarság tehát továbbra is erős összefogással harcol a boldog magyar élet feltételeiért. Szükséges ez azért is, mert a csonka haza a maga aránylagos kicsinységében, gazdasági erőinek szűkebb méreteinél fogva nem tudott kiáakitani olyan társadalmi ? gazdasági és politikai rendszert, , amelynek keretén belül ne kellene megifjitólag hatni, A felvidéki magyarság azokkal a fegyverbarátaival együtt, akik a szegedi zászlót kitűzték, és a szegedi gondolatot megvalósítani igyekeznek, együttesen harcol az erősebb Magyarország megteremtéséért. /folyt.köv./
