Napi Hírek, 1939. április/1
1939-04-14 [0439]
MEo-Vé/Vé A Magyar Távirati iroda jelenti: ~ A kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklégével péntek délután öt órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács, amely időszerű kormányzati kérdésekkel és folyó ügyekkel foglalkozott, os> te kilenc órakor ért véget. v/ k v ; rr j Belgrád, április 14. . - / Itteni politikai körökben Chamberlain csütSü&töki nyilatkozatával kapcsolatban nyíltan megmondták, hogy attól tartottak, Anglia hirtelenül Jugoszláviát is "boldogíthatná" biztosításával és ezáltal belevonná a nagyhatalmak vitájába, amelytől Jugoszlávia eddig sikerrel távol tartotta magát és amelytől a jövőben is távil akarja magát tartani. Továbbá felvetik itt azt a kérdést, hogy Anglia adott esetben tulajöonképen hogyan akar olegt tenni vállalt biztosítási kötelezettségeinek. ITem lehet teljeJen szabadulni attól a gyanútól, hogy London nerc annyira segiteni akar ezeknek az államoknak, hanem inkább tőlük vár segítséget. Végül pedig arra utalnak, hogy Jugoszlávia több erőt vár a szerbek, horvátok és szlovének szerencsésen megindult megegyezésétől, mint bármilyen külföldi Ígérgetéstől./MTl/ VBe/rfa/y-./ If'Jm, Szófia , április 14. , Szófiában nem kerülték el a figyelmet a legújabb angol és francia fáradozások, hogy előtérbe helyezzék a bolgár reviziós kivái Ságokat. A Slovo ezzel kapcsolatban többi között igy ir: Bulgária eddig a politikai események árnyékában állott. ^Most azonban Angliában egysherre hangosan beszélnek Bulgária jelentőségéről a Délkelet szempontjából. A francia sajtó nagyrésze is, amely eddig csak lenézéssel kezelte a polgár követeléseket, ma az idő parancsszavát látja a bolgár egyenjoguságban.Ezek a csábítgató hivások azonban nem alkalmasak arra, hogy megerősítsék Bulgária erkölcsi helyzetét. A lap mindenekelőtt feiczólitja a bolgár népet, hogy összpontositsa nemzeti rejét./MTl/ Ba t\£A k-i'm Róma, április 14. /Magyar Távirati Iroda./ t ' - 1 Az olasz lapok szórói-szóra közli Chamberlain miniszterelnök tegnapi beszédét, de azzal kapcsolatban nem foglalnak állást. Az olasz-angol viszony szempontjából nem tulajdonítanak a beszédnek natvobb jelentőséget, A Messaggero azt irja, hogy Chamberlain beszéde, bar meglehetősen kemény beszéd, a nemz etközi/ szempontújából nem jelent fordulatot, eltekintve a Romániának / helyzet / és Görögországnak nyújtott garanciától. . , ,, ... . . ü lap bukaresti jelentése szerint román polititcai körökben nem nagy örömmel fogadták Anglia garanciáját. Ezekben a körökben azt állit ják, hogy Románia egyáltalán nem kérte Anglia és Franci-ország garanciáját. Azt sem titkoljak Bukarestben, hogy az angol és francia gaíírancia értékében ne,-^ nagyon biznak, mert Bukarest túlságosan messze esik a két védőhatalomtól.