Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-14 [0439]

W Kö/L Bérli n.április 14. /Német Távirati Iroda./ " német sajtó behatóan foglalkozik a Görögországnak és Romániának adott angol-francia szavatossággal. A Berliner Börsenzeitung azzal a megoldással kapcso­latban, amelyet az angol miniszterelnök kifejtett, a következőket irja: Mennyiben idézett fel veszélyt Románia és Görögország számár.' Albánia olasz megszállását Hiszen a ket ország hivatalos és nemhi­vatalos nyilatkozatai, épen ellenkezőleg .nyugalmat, önbizalmat és azt a meggyőződést f ejezi/íki, hogy ezek az országok jóviszonyt tartanak fenn Olaszországgal. Anglia azonban már Lengyelország esetében is megját­szotta, a "nagy nyugtalanság" iátszmáját. Alapjában véve az egész nem egyéb, mint esalódás amiatt, hogy a fiatal es felfele törekvő nemzetek az an­éol kormány véleményére való tekintet nélkül alakítják ki életüket, és egységes arcvonalat alkotnak a fenyegetéssel és bekerítéssel szemben. A legfontosabb ok, amely Európában megzavarja a bizalmat, az a kis ér­let. hogy a bolsevista Oroszországot mindenáron belekeverjék az európai já­tékba. Chamberlain ismert meg jegyzés 4ijeí(.hogy Angliát és Oroszországot nem választják el világnézeti ellentétek, logikus folytatása volt az a kijelentés, hogy Anglia minden elhatározásában szoros kapcsolatban áll ^zoy jetoroszországgal. Különös súlyt adott ennek a megállapít ásnak Daladisr is.^pen ez a kiinduló pont a két beszéd politikai megítélésénél. A két be­széd tulajdonkapeni történelmi tartalma tekintetében a német álláspont a következő: Az albán kérdésnek Olaszoiszág részéről történt meg­oldása azt jelenti, hogy egy tényleg már fennállott viszonyt jogilag is szentesitettek s ezzel megszűnt minden kétértelműség és bizonytalan­ság, amely bármikor felmerülhetett és részben fel is merült. Ha Anglia az angol élettár biztositását époly vérrtelenül hajtotta volna végre, mint ahiogjazt Németország és Olaszország tette, akkor másként állana a dolog. Meg kell állapítani, hogy a Franciaország és Angolország részé­ről Görögországnak és Romániának adott garancianyilatkozat a két nép maga tartásának és történelmének világánál azt mutatja, hogy ezt a nyilat­kozatot nem a békeakarat diktálta, hanem az az eltökélt szándék, hogy a totalitárius államok minden jogos életnyilvánulásáCval szemben - bár ezek­től az államoktól távo|[áll , ... minden olyan törekvés, amelCyet Anglia és Franciaország tulajdonit nekiX- mesterségesen felidézett nyug­talanságot keltsenek a világon, és a plátói békeszeretet köpenyege alatt hatalmi poziciókat biztosítsanak maguknak a totalitárius államokkal szem­ben. MTI./ ' 1 I Bs/Bs/L Lisszabo n,április 14, /Havas./ A lankee Clipper pénteken reggel •, hét órakor útnak indult Hortába./MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents