Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-13 [0439]

L Na/Szt /Alsóház ülésének \\ i. folytatása / Az áltaános nyugtalanság példájaképen előadta Chamberlain, hegy húsvét_vasárnapján a görög xoimány közölte az athéni angol követtel, és a londoni görög követ az angol külügyminiszterrel, hogy a_. olaszok a közeljövében meg akarják szállni Korfut. Lord Halifax külügyminiszter azon­nal figyelmeztette gróf Ciolla londoni olasz ügyvivőt, hogy Anglia ezt rendkívül súlyos dolognak tekintené, mire az ügyvivő saját felelősségére kijelentette, hogy ez nem lehet kormányának politikája. Később Grolla ügy­vivő Mussolini izenetét adta át a külügyi hivatalban és újból Ígérte, hogy Olaszország tiszteletben tartja Görögország területi és felszigeti k épsé­gét. Mindez mutatja - úgymond Chamberlain - , hogy á bizalom mélyen^megrendült és nem állítható egykönnyen helyre. Az angol kormány kö telességének tartja, hogy minden-kitséget kizáró világossággal ismertesse álláspontját. Ki jele ntem ennélfogva az angol kormány nevében, hogy az an­gol kormány a áehető legnagyobb fontosságot tulajdonítja annak, hogy ke­rültessék a földközi-tengeri és a balkán félszigeti jelenlegi állapot meg­zavarása erőszakkal vagy erőszakos fenyegetéssel, x&káxx Ennélfogva el­határozta az angol kormány, hogy minden olyan eljárás esetén, amely vi­lágosan fenyegetné Görögország vagy Románia függetlenségét és amely ellen a görög vagy román kormány létérdekből nemzeti haderejével ellenállna, az angol kormány kötelességének tartaná, hogy a görög, illetve román kormány ­nak az eset követelményei szerint haladéktalanul es minden hatalmában álló eszközzel segítségére siessen Általános helyeslés/. Ezt a nyilatkozatot közöljük a közvetlenül érintett valamint egyéb kormányokkal is. Ügy tudom, hogy a francia kormány ma dél­után hasonló- nyilatkozatot tesz. A dominiumok kormányait állandóan tájékoz­tatjuk az összes fejlemények felől. Nem változott az a meggyőződésem, hogy helyes volt az a politikánk, amelynek alapján egy évvel ezelőtt aláirtuk az angol-olasz egyezményt. Azonban nem titkolom, hogy az olasz kormány eljárása mély csalódással tölt el. Egyesek talán azt kívánják, hogy nyilvánítsuk az angol-olasz egyezményt natályátveszitettnek. Ezt a felfogást nem osztom, íeielőssógtudő államférfinak tartózkodnia kell manapság mindentől, ami növelné a nem zetközi feszültséget és mindenki sajnálná bizonyára a nem­zetközi egyezményből falsé előnyök elvesztését. Ennélfogva inkább az egyez­mény határozmányaának teljesülésót reméljük és tekintettel a legújabb ese­ményekre természetesen az olasz kormánytol várom annak gyakorlati tanú­jelét, hogy osztja ezt a kívánságot. A legutóbbi eszmecserék során ugy értesültünk, hogy a madridi győzelmi felvonulás után elszállítják Spanyolországból az olasz önkénteseket. Ezt az ujabb biztosítékot tudomásul,vettük. Az angol kormány az egyezménye életbevágóan fontos elemének tekinti az olasz önkéntesek elszállítását Spanyolországból. Ismét latjuk, milyen tűrhetetlen helyzetben tartja a vi­lágot az állandóan ismétlődő rémületek sorozata, amely megfojtja a gazdasá T gi életet, megöli a kulturális és társadalmi haaadást és elnyomja az emberi­ség tevékenységét minden téren - igy fejezte be Chamberlain beszédét. Mindezeknek a zavaroknak ellenére sokáig türelemmel folytattuk a bizalmat­lanságok kiküszöbölését, a béke fenntartását és a jóineulat előmozdításat célzó erőfeszítéseinket. Nem hihetem, hogy mindez meddő maradhatna. Az ese­mények, amelyeket a múltban felpanaszoltunk, és amelyeket most elitélünk, mindenütt a legsulyosab aggodalmakat okozzák és a közös veszély felismeré­séhez vezetnek. /folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents