Napi Hírek, 1939. április/1
1939-04-13 [0439]
A 3, §-nál b .ró Prónay György azt kérte ? hogy a niiniszterelnök a jövőben évről-évre mutassa be a törvényhozásnak azok névsorát, akik magyar állampolgárságot kaptak. Biró Zoltán rámutat arra, hogy az idegenek gyakran azon a ', jogcimen jönnek be, hogy nincs az országban megfelelő szakember. Ilyen esetekben meg kellene kérdezni az érdekképviseleteket és az állampolgárságot csak igazolt szükség esetén kellene megadni) Pap József a szakasz törlését indítványozta, mert sérelmet üt a jogegyenlőség elvén. Az együttes Dizottság a 3, §-t eredeti szövegezésében fogadta el, Pap József in&itványát elvetette. A 4. §-nál báró rrónay György aggályosnak tartj- a felsőház • ... paritása szempontjából azt a rendelkezést, hogy zsidót a 1 felsőház tagjává megválasztani nem lehet és ezért ennek torlését kérte. Őszintébb volna egyszerűen azt mondani, hogy zsidónak nincs választójoga, mert senki sem fog tudni eleget tenni a követelménynek és igazolni azt, hogy apja~anyja, esetleg nagyszülei is 1867 óta Magyarországon lakLáng Lajos szerint is fizikai tehetetlenség a választójog elnyeréséhez megkivánt kellékek beszerzése, a-javaslat tehát csak papiron ad voltaképen választójogot a zsidóságnak. A zsidóságnak is az az álláspontja, hogy loülönbséget kell' tenni a jöttmentek és az őslakó magyarországi zsidőK között. Sz logikus és meg nem alázó helyes álláspont, a zsidóság is tökéletesen meg van elégedve azzal,ha az 1867 óta itt elő zsidóknak van választójoguk, ismétli azonban,'a javaslatnak ezzel kapcsolatos rendelkezését lehetetlen végrehajtani. Helyesebb volna, ha a zsidókra nem lenne kötelező a szavazás. Tasnádi -Nagy András igazságügyminiszter a felszólalásokra válaszolva rámutatott arr~, hogy a javaslat általános rendelkezése szerint "az, akit az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzé kébe felvettek, ha őt a jelen* törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles azt bejelenteni". A bejelentés szabályait a kormány rendeletben fogja megállapítani. A bejelentés községekben a jegyzőnél, városokban pedig a polgármesternél fog történni. Aki bejelentette, hogy a javaslat értelmében zsidónak tekintendő, ha szavazati jogával élni akar, igazolni köteles, hogy a választójog előfeltételeit kimutatta, azzal hogy szüleinek magyarországi származását 1867 előttről bizonyította. Negy hónapon belül tartandó választás esetén csak magát a születést kell bizonyítani, elsősorban természetesen anyakönyvi kivonattal, ha ez nem áll rendelkezésre, más közokirattal is, amelyre nézve megkötöttség sem a törvényben, sem a rendeletben nem lesz. Felmerült az a kérdés, hogy miért kell az állandó lakást bizonyitani és mi módon lesz ez lehetséges. Választójogot a meggyökeresedett zsidó-családoknak biztosítunk, amelyek alkalmasak arra. nogy a magyar kérdésekben szavazati jogot gyakoroljanak. Az állandó ittlakás bizonyítására tehát ezértx van szükség. Magában véve az ugyanis, hogy valaki itt született s születése után külföldre költözött; egyáltalában nem biztositéka annak, n °gy járatos a magyar viszonyokban. Az állandó ittlakás bizonyítása, ha nehéz is, de lonetséges.S épen azért, mert nehéz, tartalmaz a javaslat olyan intézkedést, hogy az esetleg négy hónapon belül tartandó választás esetén ez a körülmény már az ittszűletés ténye folytán vélelmeztetik. /Folyt.köv./
