Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-13 [0439]

Az, hogy a református egyház valamelyik tagja milyen közjogi helyzetet foglal el, egyáltalán nem vonatkozik az illető keresztségének érvényességére, olbikai szempontbői azonban természetesen nem közömbös s ebből származott a javaslattal kapcsolatos lelkiismereti tusakodás. Meggyőződése, hogy nem tenne jó szolgálatot a nemzetnek, ha a felsőház elutasítaná a javaslatot, ez a helyzetet csak elmérgesitené. Az albizottság által javasolt módositás a nemzet érdekében és javára létrejött kompromisszum eredménye, amellyel meg kell elégedni s a nemzet érdekében el kell fogadni. Utalt a keresztyén vallás nagy átalakitó orejére, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos idő alatt tisztán zsidó származású ember is tökéletesen aszszimilálódjék. A javasolt megoldás nom annak megállapítását jelenti, hogy a lélek tehetetlen a fajisággal szemben, ellenkezőleg, elismeri, hogy a lélek erősebb, mint a test. Raffay Sándorban a javasolt módositás szintén nem oszlatta el azokat az aggodalmakat, amelyeknek a keresztyén egyházak képviseld kifejezést adtak. A javaslat szerinte egyszersmindenkorra útját vágja az asszimilációnak s megteremti az örök zsidók osztályát. Megérti, hogy az ország érdeke szempontjából ezt a kérdést nyugvópontra kell juttatni, a javasolt módositások azonban nem nyugtatják meg minden tekintetben. Bizik abban, hogy a végrehajtási u-tasitásban méltányos intézkedések történnek s ezért elfogadja a módositott javaslatot, de kifejozést ad a lelkében élő ellenérzéseknek is, mert ezzel tartozik önmagának és egyházának. Józan Miklós szerint az eddigi kormányzatok is hibásak abban hogy a kérdés idáig jutott s ma már másként, mint ilyen császármetszéssel, nem lehet rajta segiteni. Vannak egyéni tragédiák, amelyekre az elvi megfontolásoknál is tekintettel kell lenni. Nemcsak a közjogba, hanem a humanitásba is vágnak a javaslat intézkedései, Kérdi, szükséges-e ilyen mélyen belenyúlni a családok életébe, összefér-e a javaslat, mint politikum az ezeréves magyar lelkiséggel, amely át tudta magát küzdeni a pogány világból a kerosztyénség üdvének Ígéretébe s idők során ebbe másokat is be óhajtott vonni. Mivel több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy a javaslat és különösen az 1. §. alapját, már az általános vita során kifejtette, most erre tehát nem tér ki, annál kevésDbé, mert ezt a felszólalók is megfelelő világitásba helyezték. Különös örömmel üdvözölte Ravasz László felszólalását,aki sok félreértéssel szemben, amelyet sikerült a közéletbe belevinni, világosan rámutatott arra, hogy a javaslat a keresztség jelentőségét, hatását, értékét semmi tekintetbon nom érinti. A keresztség mint szakramentum érintetlen marad, aki megkeresztelt, az keresztyén. A javaslatnak is ez az álláspontja, nem helytálló tehát az a beállitás, amellyel a javaslatot támadni szeretik, hogy visszazsidósit keresztyén embereket. Ugyancsak örömmel üdvözölte Glattfolder Gyulának és mindazoknak felszólalását, akik a törvényhozás két Háza közötti összeütközés elkerülése érdekében a javaslatot az albizottság által javasolt módositással elfogadásra ajánlották. Ezt kéri Ő is az együttes bizottságtól annak hangsúlyozásával, hogy az albizottság által előterjesztett módositások - s erru nyomatékosan felnivja a figyelmet - nem a kormány által javasolt módositások, mert a kormány az eredeti javaslat mellett áll s annak elfogadását kéri.