Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-08 [0439]

oA Wa/Wa Parisból jelentik: Charles Danielou volt miniszter, a trianoni szerződés egykori parlamenti előadója a "Homme Libre'

1 cimü lap hasábjain vezető helyen méltatja Ruszinszkónak Magyarországhoz történt visszacsatolását. - Néhány nappal ezekőtt egy filmhiradóban végignéztem Horthy formányzó ruszinszkói bevonulását, - irja Danielou, Mikor a vetitó-vásznon megjelentek előttem a kormányzó fogadására összegyűlt barázdás arcú ruszin hegylakók kemény alakjai, hirtelen visszaemlékeztem átokra a ruszin paraszt-delegátusokra, akik 1920-ban^püspökük vezetésével felkerestek engem, mint a trianoni szerződés előadóját s közölték velem panaszaikat. - Könnyű dologi vörös ceruzával uj országokat rajzolni a térképekre, - irtam akkoriban. Könnyű dolog országrészeket kihasitani és beolvasztani. De ezek a területek a maguk külön életét élik^s a rajtuk lakó népeket a hatalmak éhségre, szenvedésekre, elszigetelődésre kárhoztatták. Ezek a népek, akik ugy érzik, hogy Isten, ember s a Népszövetség is elhagyta őket, állandóan készen állanak a fegyveres felkelésre. A legsúlyosabb és olgolképcsztőbb a dologban az. hogy ezeket az állagotokat nem háborúk, hanem épen békeszerződések hoztak létre, - békeszerződések, amelyeket a mi teljhatalmú megbizottaink irtak alá s amelyeket mi kénytelenek voltunk ratifikálni. Ruszinszkó esete kétségtelenül a legjellegzetesebb eset. A Quai d.Orsay térkép-szabdalói egyébként maguk is észrevették, hogy bonyolult kérdéssel állanak szemben, amint erről a Millerand-féle kísérőlevél is tanúskodik. Danielou szőszerint idézi Millorand levelének Ruszinszkót érintő szakaszát, amely többek között fogadkozikj hogy a szövetkezett hatalmak a legkomolyabban tekintotbe fogják venni a ruszin népnek a jövőbon megnyilvánuló óhajtásait s ugyvolik. hogy a Csehszlovákia keretei között'önkormányzatot élvező Ruszinszkónak módot nyújtottak arra, hogy nyikvánosan Kifejezésro juttassa kivánalmait. Millorand leveléből is nyilvánvalóan kitűnik, - folytatja Danielou - hogy Ruszinszkónak Csehszlovákiához történt csatolása mennyire vitatnató intézkedés volt. A valóság az, hogy ezt a két országot somminő politikai, néprajzi avagy gazdasági kapcsolat szálai sem fűzték egymáshoz. A szerződések megalkotói elsősorban azon voltak, hogy Ruszinszkót elválasszák Magyarországtól. - holott ozt a tartományt f

azdasági életének minden szála íáagyarországnoz kapcsolta. Ruszinszkó egylakoi ugyanis nyaranta a magyar sikságra menneK aratni s ott koresik meg egész évre szóló élelmüket. A tartomány összes folyói a Duna-Tisza siksága felé, mint természetes vonzó-központ felé sietnek. Ezzel szemben Ruszinszkot magas hcgylánvok választják el Szlovákiától s a két ország között igen nehéz fenntartani az érintkezést. A magyar sikságtól elszakított ruszin : lakosság a népszövetség magas oltalma alatt a szó szoros értőimében éhen pusztult. Már 1920-ban nyilvánvaló volt, hogy ez a holyzet nem lőhet végérvényes s Ruszinszkónak előbb-utóbb vissza kell térnie Magyarországhoz./MTI/