Napi Hírek, 1939. április/1
1939-04-07 [0439]
§ Pro Domo! Gaydának ~Giornale d Itáliában irt cikkéről mai tizennegyedik, tizenötödik és tizenhatodik kiadásunkban megjelent tudósításunkat kérjük mellőzni és az alábbi helyesbbitett közléssel helyettesi teni: Ba Ha/Kő/Dé Küm Róma, április 7. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz közvélemény lelkes helyesléssel követi az albániai eseményeket. A délutáni lapok terjedelmük nagy részét az albán eseményeknek szentelik, Gayda a Gironale d Itália "Természetes tény" cimü vezércikkében a következőket irja: - Keleteurópában ma fontos események játszódnak le, Olaszország a király kormányzásával elégedetlen hazafiak felhívására ás a bandák által megtámadott olasz állampolgárok élet- és vagyonbiztonságénak védelmére ma reggel csapatokat szállitott portra Albániában, amelyek gyors menetben vonulnak előre az ország legfontosabb pontjai feíé. Az események - bár gyorsan érlelődtek meg - nem jöttek egész váratlanul. Zog király és a. körülötte lévő politikusokból álló kis csoport és az olasz kormány, valamint az olasz állampolgárok közötti kapcsolatok már egy idő óta nem feleltek meg az Olaszország és Albánia közötti békés együttműködés szellemének. Az al&án király középkori kényur-módra akart uralkodni és ncsn törődött népe legelemibb szükségleteivel. Az albán hazafiak tiltakozását és lázongását a legkegyctlenebbül elfojtották. A tiranai királyi palota körül állandósult az elégedetlenség. Az utóbbi napokban Zog király Olaszországtól ujabb támogatást ős egyes fontos albán pontok megszállását \ kérte. Az olasz kormánynak az utolsó pillanatban sikerült meggyzőződést szereznie arról, hogy Zog király a katonai megszállásokkal őrült kísérletet akart tenni a jugoszláv határok, nevezetesen Rigómező irányában azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy megzavarja az Olaszország és Jugoszlávia közötti jóviszonyt. Olaszország elutasító magatartása felbőszítette a királyt, akinek bosszúja az olasz állampolgárok ós az Olaszországhoz huző albán törzsfők ellen fordult. Az olasz kormány ekkor felelősségre vonta az albán királyt ós utolsó kísérletet tett ennek a tűrhetetlen állapotnak a megszüntetésére. A király azonban kitért a megegyezés elől, Olaszorszón albániai'közbelépésével - irja Gayda helyreállítja a békét, a rendet és a szabadságot Albániában. Ez a közbelépés semmiképen sem szabad, hogy megzavarja a szomszédos államokat, amelyekkel Olaszország változatlanul baráti együttműködést óhajt, Gayda ezután részletesen ismerteti Olaszország es^ Albánia kapcsolatainak törtónlmi fejlődésót. A valonai lázadás utáni években egyre jobban kitűnt, hogy az albánok nem tudnak megállani saját lábukon és leklzdhetétlen pénzügyi nehézségekkel küz ködnek. Albánia 1923ban a népszövetséghez fordult, hogy pénzügyi ellenőrzést kérjen t Mivel azonban nemzetközi tőkék nem jelentkeztek, a népszövetség is ugy találta a leghelyesebbnek, ha Albánia pénzügyi talpraállitását Olaszországra bízzák. Olaszország azóta óriási tőkéket fektet be Albániába, de ezeknek az összegeknek csak egy töredékét fordították az albán nép javára. Az olasz kormány tiz millió aranyfrankos összeggel megalapította az Albán Nemzeti Bankot és előbb 50 millió, majd pedig 100 millió aranyfrank -kamatmentes kölcsönt adott Albániának különböző közmunkák elvégzésére. Zog király az olasz kormány nagylelkűségét intrikáklcal és nemzetközi spekulációkkal viszonozta, 1931-ben pedig mégcsak nem. is tartotta jónak, hogy felújítsa az 1927-ben megkötött olasz-albán szövetségi szerződést. •'•"•«. *. A mostani eseményeket - folytatja a vezércikk - természetes* törtáncImi folyamatnak kell tekinteni. Olaszország nem azzal a szándékkal vonult be Albániába^ hogy elnyomja az albán népet, Olaszország tiszteletben tartja az albán nép érdekeit és nemzeti szokásait. És az albán népnek nyújtandó szélesebbkörti anyagi és erkölcsi támogatással megindítja ezt a népet a haladás utján, ^oc 7 ir,OS LEVÉLTÁR
