Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-29 [0438]

Ta/Vi /Együttes bizottságok ülésének Ili. folytatása/ Beniczky Elemér szerint a telépítési .törvény után két évvel nem volt elkerülhetetlen szükség erre a javaslatra, mert a földreformot a telepítési törvénnyel is végre lehetett volna hajtani, anélkül, hogy ezzel az uj javaslattal bizonyos mértékben megzavartuk volna a termelés rendjét. Vitathatatlan ugyanis, hogy a iavaslattal bizonyos zavard momentumok állottak elő, mert; részben a gazdáknál megingott a biztonság érzése, részben bizonyos munkásmozgalmak jelentkeztek, amelyek a termelésre természetesen nincsenek kedvező hatással. Nem kell félni attól, hogy megfelelő birtokkomplexumok nem állnak maid a földreform rendelkezésére, mert már a telepítési törvény is meghatározza a háromezer holdon felüli birtokoknál, hogy milyen mértékben es mennyiségben vehetők igénybe. Csak aki gyakorlatilag gazdálkodik, tudja, hogy a gazdálkodás milyen nehézségekkel és terhekkel küzd. Akik elméletben foglalkoznak gazdasági politikával, akik könyveket irnak a földosztásról, a roldreiormról, azok tulaj donképen nem értenek a földkérdéshez. Ezeknek nem is volna szabad beleszólni a földreform kérdéséire, ezeket előbb ki kellene küldeni egy közép vagy nagyobb középbirtokra három évre, ho^y tanuljanak gazdálKodni és ha ezalatt nem mennek tönkre s az általuk emiitett reformok mellett még prosperálni tudnak, akkor olisme.. ri, hogy jogosultak a földreform kérdéseinek elbírálására, L földreform megvalósításának lehetőségét a legnagyobb mértékben befolyásolja r az, hogy a mezőgazdasági termények és állatok megfelelő áron értéke sithetők-e. Enélkül hiába csinálunk reformot, nem sikerülne. Ha a nagy uradalmak tekintélyes részét felosijuk, mi történik az, .olyan vidékeken, ahol a kisbirtokok dominálnák, azonban nagy a népsűrűség. Lz ő kerületében például évenként 4-5000 ember megy el sommás-munkasnak a nagy uradalmakha. L földreformmal kapcsolatosan a munkaalkalmak fogyni iognak. Helyesli a javaslatban lefektetett bérleti rendszert, mert arra szolgál, hogy a földhöz juttatott kipróbálja, vájjon mint önálló gazda megállja-e helyét. Ez a rendszer sokkal jobb, mintha valaki azonnal öroktuiaidénul kapna . egy bizonyos területet, esetleg olyan ember, aki egyáltalán nem alkalmas ónálló gazdálkodásra. Még ha volna elegendő földünk, akkor sem juttathatnánk mindenkit földhöz, mert vannak olyanok, akik önálló gazdálkodásra egyáltalán nem alkalmasak. Lz uj kisbirtokok megtera.iteséh kivül szükségesnek tartja, hogy uj középbirtokokat is létesítsenek. Nem helyesli, nogy a nyugdíj pénztárak nagyobb mértékben földhöz jussanak. L cél az. hogy olyanoknak adjanak földet, akik maguk müvelik ős a faluban laknak. Ha a javaslatot kellő megfontoltsággal, mérséklettel és.pénzügyi erővel hajtjuk végre, akkor nasznára fog válni a gazdálkodásnak, Teljes bizalommal van a miniszter személye iránt és a javaslatot elfogadja. w Pesthy Pál az utóbbi időben fellángolt agitáció miatt szükségesnek tartja a javaslatot, L vitában elhangzott általános földbirtokpolitikai kijelentésekre nem kivan reflektálni, csak azt iegyzi meg, hogy a nagybirtok-rendszerről a kisbirtok-rendszerre való áttérx-ést maga is szükségesnek tartja, de nem radikálisan, hanem R fejlődés utján, anélkül, hogy a közép- és nagybirtokrendszert véglegesen eltörölnénk. L gyökeres megoldás keresztülvitele ugyanis legalább átmenetileg súlyosan és hátrányosan érintené a termelést, amire pedig fokozottan figyelni kell, merő agrárkiviteli állam vagyunk s közgazdaáági életünknek alánja 50 százalék erejéig a mezőgazdasági kivitel./Folyt-kov./