Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-29 [0438]

Bizik továbbá abban, hogy a zsidótörvény következtében rendelkezésre illó földterületek révén sokkal gyorsabban, nagyobb lendülettel indul meg a földhözjuttatás, A miniszter iránti bizalom alapján a javaslatot elfogadja* Ta/Vi Matolcsy Mátyás szerint a javaslat nem. biztositja a vajúdó földkérdésnek nagy, átfogó, terv szerint való megoldását s a magyar föld lehetetlen viszonyainak végleges és komoly rendezését. Épen ezért a javaslatot nem fogadja el, jóllehet a fóldmivelésügyi miniszter személye iránt a legteljesebb bizalommal van. A javaslat azonban nem teljesen az ő elképzelésének és akarásának eredménye. A javaslat indokoloVsáb ól kitűnik, hogy voltaképen szerény bővítését jelenti az 1920 é'vi földreform-törvénynek, már pedig nem bővítésre van szükség, hanem a földkérdés generális rendezésére. Mai népsűrűségünk mellett a mai nagybirtokrendszer nem tartható fenn s eboen a szellemben kell törvényt alkotni, ha azt akarjuk, hogy komoly ütemben haladhassunk a végleges megoldás felé. A javaslatból inkább a nagybirtok védelmének szempontja csendül ki, mint a magyar fajta megerősítő sej ..linden módositás azt célozza, hogy QÍként lehetne enyhíteni" a nagybirtokokat ért hátrányokat. A földkérdés rendezéséneit alaptétele a nagybirtokrendszer felszámolása., nem azért, mintha a nagybirtokokkal szemben a legkisebb ellenszenvvel viseltetnék. A nagybirtokrendszer a nemzet labilitását jelenti, ezért hangsúlyozza gyökeres felszámolásit. A kisbirtokokon stabil, erős magyarság el. a nagybirtok szaporodása viszont az alföldi nincstelenség növekedését jelenti. A föld megszállása dönti el az ország jövőjét, ennek a kérdésnek tisztán fajvédelmi és nemzetvédelmi szempontból van nagy jelentősége. A földkérdés elodázás't azzal indokolni, hogy nincs elegendő föld, vagy hogy tulsok a nincstelen, teljesen lehetetlen. A javaslatnak csalt az első szakasza jó, amely kimondja, hogy százezer holdat igénybe "kell venni" birtokpolitikai célokból, a javaslat legnagyobo hibája ugyanaz, ami az 1936-os telepitési törvénynek, mert bár előírja az évi százezer hold kötelező igénybevételét, intézkedéseivel - miként az 1936-os törvénynél is történt, lehetetlenné teszi, hogy két-három év múlva ezt a százezer holdat tényleg igénybe is vegyék, Schandl Károly a tulajdoni földjuttatást tartja végcélnak, de a tőkehiányra való tekintettel a kisbérié ti megoldást is elfogadja mint átmenetet, aaelyről kedvezőbb pénzagyi viszonyok között it kell térni a tulajdonfűid juttatásira. A birtokpolitikánál nem a íoldon, hanem az emberen van a hangsúly. Az a cél, hogy a föld minél több embert minél jobban lásson el. Mivel nyolcszázezer gazdasági cseléd és munkás van, s a háromszáz-ötszáz holdon felüli szántóterülete a nagybirtoknak csak 2 1/2 millió hold, felét sem tudjuk ellátni annyi földdel, amennyiből.megélhetne. Ezért nem lehet minden közép- és nagy*birtolíot felosztani, mert akkor százezrével maradnak kisemberek földes munka nélkül. A középbirtok védelme mellett erősíteni kell a törpebirtokokat, L kisembereknek olcsó és jó földet kell adni, nem sovány vagy köves talajt. L falusi hitelszövetkezetek szép eredményeket értele el a szövetkezeti földbérletekkel. Helyesli, hogy a javaslat lehetőséget és előnyt nyújt a földbérlő szövetkezeteknek a lövőben is.Ezzel meggyorsít juk a reform helyes végrehajtásit, /Folyt,köv./