Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-27 [0438]

Ba Ha/Wa Róma. március 27./Magyar Távirati Iroda/J Egész Olaszország Mussolini vasárnapi beszédének hatása alatt áll. A lapok terjedelmük háromnegyed részét a beszédnek és a beszéd nemzetközi visszhangjának szentelik. 1 beszéd külpolitikai jelentősége szempontjából a lapok különösen a következő pontokat emelik ki: 1. / Olaszország és egyáltalán a tekintélyállamok nem akarják a háborút és elismerik, hogy a világnak hosszú békére van szüksége, de Roma mindaddig nem hajlandó tárgyalni a nemzetközi béke'általános jellegű biztosításáról, amig jogos törekvéseit el nem ismerik. 2. / Franciaország irányában Olaszorsz <? gyarmati Jjellogü követeléseket támaszt és követelései nem érintik az európai területi állományt, 3. / Olaszország a Földközi-tengert élettérnek tekinti a maga szempontjából és ezen a tengeren, ha nem is hegemóniát, dc elsőrendű szerepet akar játszani. 4. / Olaszország folytatja fegyverkezéseit. A kommentárok közül különösen fontos Virginio Gayda cikke a Giornalc d, Itáliában, amelyben többi között a következőket irja: Az igazi béke a következő formulában foglalható össze: Minden népnek adják meg az őt megillető helyet. Ennok az elvnek az alkalmazása roviziós rolyamrVtot tesz szükségessé, dc ennek a folyainatnak non _ kell szükségkép erőszakkal végbemennie. Kölcsönös megértessél békés uton is megtörténhetik ez. Mussolini éppen ezért beszédében össze tudta egyeztetni a ki cl égi tétlen olasz követelések bejelentését a hosszú békeidőszak szükségességének elismerésével. Gayda hangoztatja, hogy jelenleg csakis felforgató és társadaloüielloncs elemek óhajtják a háborút. Logkevésbbé akarják azt a parancsuralmi államok, amelyek hatalmas nemzetépítő munkával vannak elfoglalva,és ía^Jerdc^kuk^ hogy belső munkájukat kívülről senki sc zavarja" meg. Bppcn ezért csak a legnagyobb rosszakarattal lehet azt állítani, nogy a tekintély áll arcoknak támadó szándékaik vannak. De - békének igazságosnak kell lennie és az anyagi eszközök méltányos eloszlásán kell alapulnia* A Duce beszédéhen külpolitikai szempontból legnagyobb időszerűsége természetesen a francia-olasz kapcsolatokról szóló résznek ven, amelyről Gayda a következőket irja: A Duco beszéde után mindenki megállapíthatja, hogy Olaszország törekvései nem érintik Európa területi rendezését, hanem ezek a törekvések gyarmati jellegűek, mégpedig a londoni szerződésben biztosított jogokon alapulnak, az uj birodalmi szükségletek figyelembevételével. Éppen ezért foglalta össze Mussolni ezeket a követeléseket funisz, Dzsibuti, Szuez megjelölésekkel. Meg kell állapítani, hogy a Duco beszédének első francia visszahatásait ugyanaz a merev elutasító hang jellemzi, amely máris mély barázdát von a két ország közé. Ha ez a hang tovább folytatódik és a franciák részéről nem lesz nagyobb a realizmus és a megértés, ez a barázda egyre jobban el fog mélyülni a két ország között. Gayda'végül rámutat arra, hogy Olaszország tisztában van azzal, hogy a világot a nyers erő törvénye uralja és éppen ezért minden áldozat árán folytatni kell a fegyverkezést. A Messaggero a francia-olasz kapcsolatokkal foglalkozva igy ir: Olaszország követelései szabályszerűen megkötött, de be nem tartott szerződésen és be nem váltott Ígéreteken alapszanak. Helyre kell tehát állitani a régi egyensúlyt és bek kell váltani a régi Ígéreteket,