Napi Hírek, 1939. március/2
1939-03-25 [0438]
Bs/Zs o- /N^gymágécsi ünr.eps égifolytatása./ A t ársadalom pedig kis sejtekből, a csaladokból tevődik össze s az a munka, amelyet vitéz Bonczos Miklós államtitkár ur.igen kedves barátommal együtt - ő szociális, én egészségügyi vonalon - nagyszámú munkatársainkkal együtt végzünk, az tulajdonképpen családvédelmi munka. Meg vagyok győződve róla, hogy<ski a nemzet jövőjét akarja munkálni, annak elsősorban a családvédelem munkáját teli vállalnia, a családokat kell erősítenie, ellenállóvá tennie, Johan államtitkár ezután visszapillantást vetett a közegészségügyi munka múltjára, Rámutatott hogy ez a munka negyven-ötven évvel ezelőtt elsősorban a városokban indult meg. Az iparosodás folytán megindult a falusi lakosság özönlése a városok felé s ez a megnagyobbodott városokat uj problémák elé állitotta. A falu népe kenyeret kapott a városban, de gyakran olyan viszonyok közé került, amsly azután a falu népének megrokkanására vezetett. Ezekben az időkben nagyon sok történt az egész világon a városok egészségügyének fejlesztése körül. Kórházak, egészségügyi intézmények létesültek a varosban és ekkor megindult egy második áramlás a faluból a város felé: a falu betegeinek és elesettéinek áramlása, A város egészségügyi intézményeiben meggyógyította őket és egészségesen - bocsátotta őket vissza falujukba. Ez is mutatja, hegy nincs ellentét a város és a falu problémái között, egymásra vannak utalva, a város a falu népének nem csak kenyeret . de egészséget is adott. Ezután következett a háború időszaka. A háború utáni évek a romok el takarításával,a sebek gyógyításával telt el. F P 1 kellett építeni azt, ami a háború alatt elpusztult, vagy ami a háború alatt nem volt megvalósítható. Az 1920-as években nagy lendület tel indult meg az egészségügyi munka. Magyarországon VassJózsef népjóléti miniszter ás Scholtz Kornél államtitkár vezetésé alatt. Ez a munka eredményezte, hogy ma Magyarországon igen sokfelé pompás kórházakat látunk, kitűnően megszervezett, nagyszerű orvosgárdával, akik egészséget adnak a hozzájukfiordulóknak. Azonban hamarosan kiütközött . az ellentét, helyesebben a különbség a városok egészségügyi fejlettsége és a magyar falvak elmaradottsága között. Nem lehet a falvak egészségügyét teljesen a városra bizni. Ki kellett vinni az egészségügy kultúrájának áldásait a falukba is. &z a gondolat a gödöllői járásból indult ki, szerény eszközökkel. Eleinte kísérletezés volt, de fljz igy eltelt évek megmutatták, hogy mit kell • és mit lehet a magyar falvakban megvalósítani. Megindult a munka, megjelentek a magrar falvakban az első zöldkeresztes védőnők. Megalakult Debrecenben az első védőnőképzőintézet, majd a második, harmadik és ezfev februárjában nyitottuk meg a negyediket a Felvidék számára, 1928-ban megreformálták a tisztiorvosok képe sitését oly módón, hogy elsősorban a falusi egészségügyre való képesítést helyztelték előoérbe T Egészségházak keletkeztek s a községek népe is felismerd azt a'szent kötelességet, amellyel nemzete* . ' ;9tartozik. Felimsjert'k hogy a magyar nemzet minden tagja számára a legelső kot el esség, hogy á köze[éjg)szsegügyet szolgálja. ?-WdU\JCr 1937-ben a Nemzeti Bank akkori elnöke, Imrédy Béla jött a mozgalom segítségére és a ' Pénzintézeti Központ akkori elnökével, Keresztes-Fischer Ferenccel együtt három és félmillió pengőt ... adtak erre a célra. Ez az összea tette lehetővé, hogy a zöldkereszt-mozgalom ettől az időtől kezdve fokozott mértékben haladhatott előre. S fc a a mostani eredményeket látom, azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom : ma az egészségügyi munka aranykorát éljük. jfFo.lyt«k?Jv a /
