Napi Hírek, 1939. március/2
1939-03-22 [0438]
o- Áf/L /Ungvári tudósitás I,*'f>l#tiatéjía./ Igen érdekes, hogy Nyárády - a béesi döntés után kettéosztott Magvarországtól elszakított gör ögkatholikus egyház apostoli adminisztrátora egy alkalommal ünnepi misét mondott Perecsenyben ? mialatt ugyanazok a gardisták.a kik e löfcb a püspököt a pályaudvaron tiszteletadással fogadták, mi s?hallgatás helyett hangos gyakorsa tozással zavarták az áhítatot. Amikora^g'yik lelkész szóvátetté a Szics-gárdisták megmagyarázhatatlan viselkedését,' a. 4 püspök" egyetlen elité 16 szót sem szólt. Később a szolyvai esperesgyülésen az egyik esperes megint e^ak panaszt emelt Nyárádynál a Szics-gárdistá-k tevékenysége ellen. HaMgoztatta, hogy ezek a gárdisták sem a nép, sem az egyház érdekeit nem szolgálják, legtöbbjük megrögzött kommunista, akik a falvak lakosaival szemben állandóan kommunista módszerek szerint járnak el, sot legtöbbjük kommunista agitációt is folytat. Bs/L A lakosság már nyíltan mer beszelni arról, hogy milyen módon zajló tt le a hírhedt febmár 12.-i népszavazás, amellyel az ukrán ábrándot kergető társaság a világ előtt bizonyítani akarta, hogy Kárpátalja népe nem ruszin, hanem ukrán. Sokhelyen a lakosság a szavazócédulákra gúnyos kifejezéseket és különfé lé^ szid a Imákat irt. másutt ukránellenes röpcédulákat tette ka borítékba. Ezeket a szavazatokat Volosinék ter mcszetesen "igen" szavazatoknak könyveitekéi. Nemcsak egyes falvakban, hanem egész vidékeken is a lakosság tartózkodott a szavazástól és bár egyszerűen el sem ment a szavazóhelyiségbe, a szavazatok összeszámlálásakor ugy tüntették fel Volosinék emberei az eredményt, mintha valamennyien igennel szavaztak volna. Jellemző, hogy az eredmény közzétételekor még csak nem is tiltakoztak Ruszinf öld iskói, harte^ csak nevettek, annyira komédiának minősítették a Volosin-féle népakaiatmegnyilvánitást > Huszton például az egyik szavszóhelyis^gben 160 szavazó jelent meg, nire a hivatalos jegyzékben nyugodtan azt állit ott ák, hogy 5l0-en szavaztak le . Volosinék egészen saiátos számlálóéi járásukká 1 azt igye keztek a világgal elhitetni, hogy Kárpátalja lakosságának 95 száza lek* ukrán és ez a "többség" az ő uralmukat támogatja. Az ukrán ^'llamispg gondolata azonban még lappangva sem élt soha e területrész népének lelkében s még fantaszta álmodozók sem tudtak soha elhitetni ezzel a néppel; hogy van alapja sírnak, hogy ő ukrán és r?em ruszin. Hi*ba tartottak az ukránok nagy költséggel külföldi hírközpontokat, sem itt,sem ott ezek az eszmék semmi tálaira nem találtak. vVolosinék történelmi néphamisit *sa. nem sikerült, -bzt bizony! tia a mu Ifiét minden eseménye, amikor a ruszin falvak lakossága tuláraöó boldogsággal/husz év óta visszafojtott örömteli lelkesedéssel fogadta a magyar honvédeket. Ez a megnyilatkozás bebizonyította, gogy a ruszin nép lelkében a magyar állomhoz való tartozás gondolata olyan évszázadok óta mélyen gyökerező hagyomány, a mely tői a csehekrek semmiféle nropaganda-tevejBkenysége, sem pedig a pártokra való szétforgácsoló st követő politikája a J&avoszlávia állami támogatása és végül az ukrán eszme hirdetése sem tudta, eltéríteni. « É görögkatholikus és római katholikus papság a legbensőbb viszonyban élt híveivel és azoknak minden gondolatát ismerte. Mégis meglepte őket az a tény, hogy amikor a legtöbb községben templomi zászlók alatt gyülekezve elindultak a magyar csapatok fogadásira, a ruszin himnusz me 11 ett a magyar himnuszt is énekelték, noha husz év alatt a legsúlyosabb büntetessél fenyítették megafcokat, akik a magyar himnuszt énekelni merték • „ Még feltünöüb, nogy rendkívül sok családban nemcsak az idősebb nemzedéke k,hanem a gyermekek is tudják a magyar nemzeti imádságot, /folTrt.ttto./
