Napi Hírek, 1939. március/2
1939-03-19 [0438]
Ezután volt 49 és volt 67, az uj erőknek, uj társadalmat formáld erőknek jegyében jelentkezett a liberális korszak, ame ly végigszáguldott Európán. A liberális ' kerszaknak voltak olyan erfkölcsi erői, amelyek ennek az országnak népét ujabb fejlődés utján vezettek, de a szabadság, testvériség és egyenlőség jelszavának nem adtak elegendő tartalmat. Vájjon ki tud élni a szabadsággal, ha a szabadság gondolatát nem övezi a testvériség gondolata? Vájjon jelent-e valamit? Jelent* azt* hogy a milliomos tud magának luxusautót venni, tud a Bivi érára menni, tud magmák gyárakat létesíteni, de viszont a kies inw munkából élő embernek azonos szabadságjogok mellett a libertás szel 1 emebol/va i ion tud-e egyforma életfeltételeket adui?- Vaj jon a szabadság /folyólae/ és egyenlős^ gondolata a valóságban kitel ie sedett-e akkor? tudott-e az egyesekre és minden családra kiterjedő hatóerővel átformálni? A testvériség gondolata arra lett volna hivatva, hogy a testvériség jegyebem ennek az országnak népét azonos jogú magyarokká formálja, /ugy van, taps/ Amikor a világháború, amelyben nekünk politikai céljaink nem voltak, legfeljebb az, hogy becsülettel, katonailag helyt^-áiljunk, de más semmi, amikor végigviharzott rajtunk és azután ugy sze ijeLVdarabolt bennünket, hogy évtizedeken át ez az idő úgyszólván a jövő magyar élet keresésében zajlott le," akkor vájjon nem kell-e ma is bányásznunk az értékeket, a magyar emberben lakó' értékeket. Vájjon elegendo-e az a magyar erő, amely ma/hála a jó Istennek/van? vájjon elegendő-e az az erő, amit magyar fiaink magukból árasztanak, amit a füfctös gyártelepek magukban jelentenek, amely a város palotáiban, aszfaltozott utcáin jelentkezik? Elegendő-e ez arra, b/--gy a Kárpátok medencejében a jövendőnek vesse meg az alapját, amint azt a nemzet történelmi becsülete és saját erdekeink megkívánják. Ha ezt vizsgálom,rá jövök, hogy ez nem elegendő. Ezért vpn szükség uj magyar életre, ezért van szükség az uj magyar életben buzgó energiák összegyűjtésére. Ezért keresi valamennyi munkatársam velem együtt az igazi magyar értékeket. Keressük mindenfelé, társadalmi osztályokra és hivatásra való különbség nélkül. Az osztály szót nem is szivesen használom, mindig helyébe kívánom tenni a hivatásrend szót, mert a magyar életben ne™ lehetnek osztá lyok. /Nagy taps, éljenzés/ A magyarságot keressük, az áldozatos magyar lelket, az egész magyar társadalomban, a történelmi magyar osztályban, az ipari társadalomban, a szellemi proletariátusban épugy, m'nt * itt a fene-re meszelt házakban a magyar ipari munkásság között, a magyar proletariátus között. Fanatikusan hirdetea és fanatikusan meg is akarom valósi tani azt a télies netszettestvériességet . teljes összefogást, anely munkára szükség van. Bele akarom tenni annak a talán évszázados ősökre hivatkozó régi magyar urnák a kezét a kohók tüzénél és piros láng^ijánál a diósgyőri vasgyár munkásainak kezébe. Azt akarom, hogy annak a történelmi osztálynak tagjai, amelyek évszaVzados hagyományaik alapián kialakították a felelcteégérzetet a magyar nemzetben, nyújtsák kezüketT&agyar munkás kérges keze felé, hogy lehetővé váljék az uj magyar embertípus kialakítása. Nagyon jól tudom azt, hogy a magyar katona mint a múltban, a világháborúban, ma is a már^marosi havasokon és a Beszkidek alján teljesítette kötelességét, tekintet nélkül arra, hogy neki a haza birtokot, házat, földet jelent-e, amelyet meg kell védenie, s amellett hogy az élet lehetőségeit biztosítania kellett, mégis a szegény és vagyonos egyformán á/lt ott á váltán . , . /Folyt, köv./