Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-17 [0438]

-Müncheni utam másik célja az volt, hogy exőmozditsam politikámat, amelyet álihatatosan követtem, amióta miniszterelnök lettem és amelyet az európai megbékités politikájának neveznek. E politika sikerének az a lényeges előfeltétele, hogy egyetlen hatalom se törekedjék általános uralomra Európa fölött, hanem mindegyik elégedjék megázzál, hogy észszerű lehetőségeket kap saját erőforrásainak fejlesztésére, biztosithatja a neki kijutó részt a nemzetközi kereskedelemben és javithatja saját népének életfeltételeit. - Ugy éreztem, hogy ha ellentétbe kerülhetnek is a különböző országok érdekoi, kölcsönös jőfindula&tal és megértéssel és mások helyzetének és kívánságainak elismerésével tárgyalás utján lehet megoldani mindazokat az ellentéteket, - fegyveres összeütközés .nélkül. Azzal a reménnyel mentem Münchenbe, hogy személyes érintkezés utján megtudjam, mi lakozik Hitler elméjében és hajlando-e az ilyen tervek körül együttműködni. A légkör, amelyben tanácskozásunk folyj" nem volt nagyon kedvező, mert széles válság kellős közepén voltunk. - Mindazonáltal alkalmam volt a hivatalosabb tanácskozások köpött beszélgetni Hitlerrel és megtudni nézeteit, s azt hiszem, hogy az eredminy kielégitő. Második látogatásomról visszatérve közöltem a Házzal, hogy beszélgetésem során Hitler nagy komolysággal és őszinteséggel ismételte meg, arait már Borchtosgadenbon mondott, hogy tudniillik ez az utolsó területi törekvése Európában és hogy nem szándékozik a német birodalomba nom német fajú népeket bekébelozni. Hitler ezt a berlini sportpalotában mondott beszédében magc rősitcttu. Chamberlain itt szórói-szóra időzte Hitlor kancellár er<ro vonatkozó kijelentéseit és igy folytatta} -Maga a müncheni egyezmény, amelyet Hitler is aláirt, ezt a szakaszt tartalmazza: "A határ végső megvonását nemzetközi bizottság fogja keresztül/vinniVégül az utolsó nyilatkozatban, amelyet ő és én együtt irtunk alá Münchenben, kijelentettük, hofey minden más kérdést, amely Angliát és Németországot érdekelheti, a tanácskozás módszerével kell elintézni. Tekintettel ezekre ag ismételt és önként adott biztosítékokra, indokoltnak éreztem azt a reményt, hogy a oseh-szlovák probléma elintézése után egy lépéssel előbbre lehet vinni a békités politikáját. - Mindazonáltal nem akartam csökkenteni óvatosságunkat, amig be nem bizonyul, hogy a békités politikáját mások is elfogadják és ennélfogva gyorsítottam München után fegyverkezésünket, hogy a válság alatt napvilágra került hiányokat orvosoljuk. Meg vagyok győződve, hogy München után az angol nép túlnyomó többsége osztotta reményeimet és kivánta ennek a politikának előrehaladását. - Most én osztom a csalódásokat és felháborodásukat, hogy ezek a remények megsemmisültek. Hogyan egyeztethetők össze a hét folyamán történt események az idézett biztosítékokkal? Ha Hitler kancellár ugy találta, ho&y a müncheni egyezményt meg kell szüntetni, jogom volt mint egyik aláirónak elvárni, hogy módom lesz az egyezményben előirt előzetes tanácskozáshoz, ahelyett, hogy Hitlor kancellár az önbíráskodás terére lépne. Mielőtt még a cseh elnök megkapta volna a követeléseket, amelyeknek még ellen som tudott volna állni, a német csapatok már elindultak és néhány <5ra múlva a cseh fővárosban voltak. Folytatása következik/