Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-15 [0437]

Té Áf/Szt § Gróf Esterházy Ferenc temetése pénteken, március 17-én délután 3 órakor lesz Tatán a plébániatemplomból. /ITI/ 0 Áf/Szt § Sztojka Sándor, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke szerdán este a magyar rádióban russ n és magyar nyelven szózatot intézett a ruszin néphez. Szózatában ezeket mondotta: Kedves ruszin testvéreimi A mi ősrégi és szent ruszin köszöntésünkkel igy üdvözöllek mindannyiatokat: Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus! Kedveseim, a Vízkereszt nagy és szent ünnepén azt üzentem nektek az ungvári püspöki templomból az éter hullámain, hogy a legközelebbi húsvét ünnepe után már mindannyian 1 együtt gogunk zarándokolni Mária-Pócsra, hogy a mi drága szülőföldünk és ruszin népünk nevében hódoljunk az előtt a Boldogságos Szűz Anya előtt, aki a mi Egyházmegyénknek, a mi kedves szülőföldünknek és az egész ruszin népnek védőangyala. Amióta megtörtént az ismert bécsi döntés", sem mi itt Magyarországon meg nem szűntünk, sem ti ott a Kárpátok és Beszkidek alatt ostromolni az Eget, kérve, hogy ne engedjen minket, ruszinokat szétdarabolni, hanem a kölcsönös szeretetben egyesitsen mindnyájunkat abban a magyar hazában, amely ezer éven át édes hazája volt a mi elődeinknek és apáinknak, s ahol szent hitünk, egyházunk megbecsülésben részesült,' tisztelték a mi tradícióinkat és biztositot-Öc a mi népünk megélhetését. Akadtak azonban olyanok is, akik nem véve figyelődbe egyházunk érdekeit s népünk szociális és gazdasági szükségleteit, más irányban próbálkoztak, pedig napnál is világosabb, hogy a ruszin nép helye csak abban a Magyarországban lehet, ahol ezer évig élt jó- és balsorsban a testvér magyar néppel. Hogy a Magyarországtól való elválás katasztrofálissá vált reánk, azt kétségtelenül igazolja a mi népünk mostani, valósággal tragikus helyzete. Én, mint vér a ti véretekből, naponkint esdve kértom a jó Istent, hogy mutassa meg nekünk az utat, amelyen haladnunk kell. 3 amikor ezekben az órákban a Kárpátok bércoi felé vonul a Szent Jstvánl Magyarország vitéz honvédsége, hogy kiszabadítson bennünket, ruszinokat a Kétségbeejtő pokolból, - ebben a népek és nemzetek sorsát intéző jóságos gondviselő Istennek szent akaratát látjuk. Ezok a vitéz honvédek a logv főbb hadúr, Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága parancsából testvéri szeretettel fognak egyesülni a mi ruszin katonáinkkal^ hogy vállvetve és örökre eüvááaszthatatlanul biztosítsák a ruszin nép hitének, Egyházának megbecsülésétj megszentelt tradícióinak védőmét és a mindennapi, emberhez méltó megélhetés eszközeit. így mondta azt nekünk tegnap Magyarország dicsp* Kormányzó ja f amikor a mi és a ti nevetekben küldöttségileg jelentünk meg nála, kifejezve hódolatunkat és törhetetlen ragaszkodásunkat Szent István király koronájához. Én még annyi kedves dicséretet a mi népünkről senkitől sem hallottam, mint Horthy kormányzó úrtól, aki a legmelegebb atyai szeretettel nyitotta meg szivét mindannyiunk számára. Kérlek benneteket főpásztori szivem egész melegével , és pedig a főtisztelendő papságot, a mélyen tisztelt tanitóságot, az egész intelligenciát és főleg titeket, kedves, jó testvérek, drága népünk fiait és leányait és kedves' gyermekeiteket, fogadjátok.k bizalommal és szeretettol a bevonuló honvédséget. Az öröm jeléül harangozzatok az összes harangokkal és adjatok hálát a jő Istennek, hogy Szent István király koronája alatt olyan országnak leszünk ismét a magyarokkal egyenrangú polgárai, ahol egyházunk, hitünk, szeretett népünk nyelve, szokásai és a legszebb jövő mindann;> iunk részére Isten segitségével biztosivá lesznek.