Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-15 [0437]

E áf/Ho (.. . : Alsóház folytatása / Chamberlain miniszterelnök az események ismertetése után idézte Sir Thomas Inskio október 4-iki nyilatkozatát a csehszlovákiai határok szavatolásáról és igy folytatta; *- Az angol kormány nemrég egyezmény létesítésére törekedett a Münchenben képviselt többi kormánnyal e szavatosság köreiről és fel tételeiről, de mindeddig képtelen volt ezt a megegyezést létrehozni. Ezután Chamberlain miniszter&nök lord Halifax külügyminiszterrel egybehangzóan kijelentette, hogy Angliát nem kötelezi többé a határkezességre vonatkozó Ígérete es hogy az Angol -Pánkot utasította, hogy a helyzet tisztázásáig szüntesse be a további kifizetéseket a Csehszlovákiának nyújtandó pénzügyi segély cimén.Ugyancsak Halifax külügyminiszterrel egybehangzóan indokolta a kereskedelemügyi miniszter és a kereskedelmi államtitkár berlini utazásának jelhalasztását, mert az események által előidézett helyzet súlyosan megrendítette a bizalmat. Annak hangoztatása kapcsán, hogy a történtek nem egyeztethetők össze a müncheni egyezmény szellemével, Chamberlain miniszter elnök hosszasan védte a. müncheni egyezményt megelőző eljáását és hangoztatta, hogx akkor köt élességének tartotta mindent elkövetni az összetűzése elhárítása érdekébenmezért lépett a közvetítés útjára. Még most is megvan győződve, hogy akkori eljárása helyes volt s ezt a nézetét a világ túlnyomó többsége osztja. A müncheni egyezmény ac cseh-szlovák kérdés oly elrendezését jelentette, amelyet a négyhatalom és Cseh-Szlovákia elfogadott és, amely gondoskodott Cseh-Szlovákia jövendő határainak megvonásáról és megállapította a német megszállás határát, amit a német kormány elfogadott. A német kormány most a müncheni egyezmény három másik aláírója értesítése nélkül a Münchenben megállapított határon tul kü dötte csapatait. A német kormány mindeddig azzal indokolta katonai uralma területének kiterjesztését, hogy a németfaju népeket kebelezi be a német birodalomba. Most történt első ízben, hogy a katonai megszállás olyan területet érint, amelynek népével Németország nem áll faji kapcsolatban. Január 30-iki beszédemben - így fejezte be nyilatkozatát Chamberlain minisz

1 erelnök - azt a reményt hangoztattam, hogy elérkezett az" idő, hogy mások is meghozzák hozzájárulásukat, am/lynek előnyeii nemcsak a közvetlenül érintettek élveznék. A jelen körülmények között természetesen keservesen sajnálom azt, ami most történt, azonban ne hagyjuk magunkat utainkról letérittetni• emlékezzünk arra, hogj a világ valamennyi ^népének kívánsága továbbra is a béke reménye körül s amegártés és jóindulat légkörének visszatérése körül összepontosul. Anglia törekvései most is, mint mindig arra irányulnak, hogy előmozdítsa e kívánság megvalósulását, hogy a tárgyalások módszerei váltsák fel az erőszakot, mint az ellentétek elintézésének eszközét. Időről-időre visszaeséseket es csalódásokat szenvedhetünk ugyan, de céljaink, amely felé törekszünk, olyan nagy jelentőségűek az emberiség boldogására nézve, hogy egykönnyen nem adhatjuk azokat fel és nem tehetjük azokat félre. /Általános helyeslés* / A miniszterelnök szavait az ellenzék ismételten gúnyos szavakkal, kétkedő közbeszólásokkal és "Miért nem mond le?

M felkiáltásokkal szakította félbe. A kormánypárt zaios ellentüntetésekkel igyekezett az ellenzék barátságtalan viselkedését ellensúlyozni. A Ház minden oldalán egyhangú helyesles fogadta azt a bejelentést, hogy a kereskedelmi miniszter és az államtitkár berlini utazását elhalasztották. Chamberlain nyilatkozata csaknem teljesen egvbehanazó volt azzal a nvi! atkozattal, amelyet lord Halifax a Lordok Házában tett. f