Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-14 [0437]

Sza/Dn H elyreigazitás. Mai 4. kiadásunk prágai keltezésű harmadik hirát, amely az íglói helyzettel foglalkozik, kérjük oly módon helyreigazítani, hogy Igló helyett szíveskedjenek I g I a a t írni. Ennek megfelelően a hír a következőképen kezdődik: Iglauban a helyzet egyre fenyegetőbb lesz. A Ma/Ma Paris, március 14./Magyar Távirati Iroda/ Nohb * , a francia kormány a legutóbbi államtanácson elvben ugy döntött, hogy a köztársasági Spanyolország francia területre menekült vezetői sem Parisban, sem a főváros környékén nem telepedhetnek le, Negrin volt miniszterelnök és Del Vayo volt külügyminiszter mégis Parisban tartózkodik. A Matin értesülése szerint Negrin volt miniszterelnök Nunez, Del Vayo volt külügyminiszter pedig Graa álnév alatt lappang Parisban. Mindketten állandóan sok látogatót fogadhak. Azonkívül, írja a lap, a Franciaországból kitiltott Passionaria asszony is Parisban tartózkodik és pedig mint Thorez kommunista vezér vendége. W Ha/Szt/Y Berlin, március 14. /Némát Távirati Iroda/ N A berlini reggeli lapok a legnagyobb részletességgel adnak hi rt a Csehszlovákiában folyó veres zavargásokról es természetesen elsősorban a németek üldözését teszik szóvá, A lapok ítelete általában abban csendüj) ki, hogy a csehek által teremtett helyzet tarthatatlan. A Berliner Bórsenzeitung vezéreik ében többi között a következőket ír ja: . . Ha Müncken szellemét a maga egész eben megőrzik, akkor az "uj" Űseh-Szlovakiána k olyan föderatib állammá kellett volna átalakulnia, amely a népek önrendelkezési jogán nyugszik. Ez az állam jóletet adhatott volna lak>ssainak és példát mutathatott volna egész DélkeletEurópának. Ez a föderatív állam azonban csak igéret és álom maradt es ha a mai helyzetet nézzük ezt az államot inkább bohózatnak lehetne tekinteni. Ami ennek az államterületnek valamennyi részén öt nap óta lezajlik, nyilt kigunyolása annak az európai rem:nynek, ame ly Münchejben csir-ába szökkent. Münchenben meg akartak szüntetni egy olyan politikai nyűg talán sági fészket, amely évtizedeken át fenyegette Európa békéjét. Németország és Olaszország európai felelőssegének tudatában a legnagyobb mertekben megtette azt. amit kivülről tebetett. A müncheni egyezmény ós a bécsi döntőbíró itelet világtörténelmi bizonyságai ennek a tevékeny és erőteljes felelősségtudatnak. Az uj Cseh-Szlovákiában is rendelkezésre álltak olyan erők, amelyek őszintén eleget akartak tenni a müncheni egyezmény szellemének. Az "ui" Cseh-Szlovákia ismét a nyugtalanság fészke lett. Prága levette.,a "föderatív" álarcot és újból a központosító oséort nattoctatia . ...... ftjst • az egész ország Prágától Pozsonyig, és Pilsentől Husztig lángokban áll. Most np'r Moszkván a sor,, hogy ezen a tfözön megfőzze a maga kis pecsenyéjét. Pr^ga káosz fela vezeti az országot, «x|g míg a nem csen népcsoportok minden erejükkel ellene szegülnek ennek az áramlatnak, /Folytatása következik/