Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-05 [0437]

A miniszter ezután a készülő földbirtokpolitikai javaslatot részletesen ismertette a hallgatóság előtt. Először arról beszélt, hogy milyen földet kivan a kormány földbirtokpolitikai célokra igénybevermi. A cél az, hogy a föld ne legyen olyanok tulajdonában, akik azt árunak, portékának tekintik. - Elsősorban a zsidótörvény értelmében a zsidók tulajdonában lévő földet kell magyar tulajdonba juttatni, mégpedig vagy tulajdonként vagy kishaszonbérletek utján. Ezzel a.kérdés azonban még nincs megoldva. - mondotta a miniszter. Ezzel mintegy 400.000 katasztrális hold magyar kezekbe juttatása valósul meg, de e téren tovább kell menni. Nem engedhetjük meg azt sem, hogy a magyar föld egyetlen holdja is műveletlenül álljon. Sorra kell tehát, hogy"kerüljenek azok a földek is, amelyek nincsenek kellőképpen megművelve. Ezt az előbbi kormányok is szem előtt tartották, de nem mertek ehhez a kérdéshez radikálisan hozzányúlni. A miniszter ezután rámutatott a sajókazai fiad varrnabirtok esetére és hangoztatta, hogy miniszterré való kinevezése után első teendője volt az e birtokon uralkodó visszás állapotok megszüntetése és a parlagon heverő földnek részes müvelés keretében kisgazdák kezére juttatása

c - Még tovább kell menni azonban ezen a téren - folytatta a miniszter - és a részvénytársaságok, bankok kezén lévő tulajdonokat is a kis emberek kezére kell juttatni, , . - Nem maradhat a magyar föld idegen állampolgár kezén sau. Etek int étben azonban kivételt kell tenni azokkal a külföldi állampolgárokkal, akiknek anyaországaik a magyar tulajdonban lévő földet nem részesitik rosszabb elbánásban. Ezekkel szemben nekünk is kiméletet kell tanusitanunk. Igénybe kell venni azoknak a magyaroknak a földjét is, akik a föld jövedelmét nem itthon költik el. Igazságtalan dolog az, hogy a magyar földnhozamát ne az országban költsék el, hanem mas országban. Tudom azt - mondotta a miniszter - és mindenki átérzi, hogy egyforma jövedelme nem lehet mindenkinek az országban. Az egyik ember gazdagabb, a másik szegényebb, de meg kell követelni, hogy aki a magyar földből él, a magyar föld hozamát vagyoni helyzetének megfelelően itthon költse el és itthon dolgoztasson. Természetesen más kategóriákra is rá kell térni, szóba jön az egyházi birtok és a magántulajdonban lévő földbirtok is, de itt' különbséget kívánunk tenni, mert az egyházi birtok és az ősi magyar kézen levő birtok kiméletben részesitendo. Minden falun élő magyar ember jól érzi hogy az olyan középbirtokos, aki faluja érdekében dolgotzik a gazdatársadalom érdekében munkálkd ik/a magyar földdel és a magyar ' gazdatársadalommal nagymértében összenőtt. Ezeknek a földjét nem lehet olyan százalékos kulcs szerint igénybevenni, mint az előbb emiitetteknél. Itt is igénybevesszük a földet, de ezeknél kevésbbé erős kulcsot használunk. Vezet itt bennünket az is, hogy Magyarotszgáon úgysem lehet mindenkinek a földigényét kielégiteni, mert nincs annyi Told Magyarországon, hogy mindenkinek földet lehetne adni. Gondoskodni kívánunk arról, hogy az intenziven megművelt középbirtokok megmaradjanak, mert ez a mezőgazdasági munkásság érdeke, amely ezeken a birtokokon talál legfőképpen elhelyezkedést. /Polyt.köv./