Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-03 [0437]

S Ra/Dn Küm Varsó, március 3. /Magyar Távirati Iroda/ Az Ilustrowány Kurier Codzienm- Virginio Gayda nyilatkozatát közli Ciano gróf lengyelországi látogatásával kapcso la tban. A cikkben Gayda Középeurópa politikai kérdéseiről a többi között ezeket mondja; Az olasz külügyminiszter lengyelországi látogatása ujabb bizonyitóka nemcsak a két állam, hanem a két nemzet között fennálló barátságnak is. A beszélgetéseket illetőéi meg kell állapitanom, hogy nem volt szó szerződés megkötéséről vagy bármilyen egyezmény aláírásáról. A varsói beszélgetések eredményét pozitívnak kell tekinteni, mert alkalmat adtak a két ország érdekeinek kölcsönös megértésére és nézeteik kölcsönös megismerésére. A beszélgetések a kölcsönös bizalom légkörében f oly tak le és módot adtak arra, hogy meg lehessen győződni arról, hogy Lengyelország semilyen különleges politikai rendszerra nem akar összekapcsolódni és kerüli az ideológiai blokkokat, ami megfelelő földrajzi helyzete követelményeinek. Olasz részről elegendőnek tekintik, hogy a lenével kormány megérti az olasz politika érdekeit olyan mértékben, ahogyan mi is megértjük a lengyel politika érdekeit. A beszélgetés ezután a kárpátorosz kérdésre terelődött. Gayda a következőket mondta: •A bécsi döntés az egymással megegyező, német-olasz álláspont kifejezése volt a ruszin kérdésben is. A német és olasz megbeszélések eredménye az ui magyar határ. A bécsi döntés óta a helyzet rendkívül erősen bonyolódott. : # » Í - Amit különben Lengyelországban és JíagyarorsTiágoii előre láttunk - jegyzi meg a lap tudósítója. - Ebben a pillanatba, jobb nem közelebbről fejtegeti i a kérdést - folytatja Gayda Mindenesetre ki lehet jelenteni, hogy mini a német, mind az olasz kormány állandóan figyelemmel kíséri a ruszinszkói helyzet fejlődését. A ruszin kérdés után Olaszországnak a Duna-medencében és a Balkánon vitt szerepére terelődött a szó. Ugyanazt a szerepet akarjuk játszani mint azelőtt - folytatta Gayda -. A Duna-menti és a balkán államokkal való olasz gazdasági kapcsolatok, amelyek a szankciók idején összekuszálódtak, most térnek vissza a normális állapotba. Mi sohasem törekedtünk más országok feletti szuppremáciára, mindig csak a velük való együttműködésre. Kellően értékeljük Németország és Lengyelország hatalmi érdekeit is és nem törekedünk versenyre. Hamis a francia sajtónak az a nézete, hogy a németek kiszorítottak bennünket a Duna-medencéből. Elleakezőleg. Ma a duna-menti és a balkán államokkal való gazdasági kapcsolatainknak a szankciók előtti helyzettel megegyező helyreállításáról lehet beszélni* A továbbiak során az olasz-francia viszonyra tért rá Gayda. Felemlítette az 1935. évi egyezményt, amely hivatva volt a két ország közötti viszonyt szabályozni és amelyet nem ratifikáltak és nem tartottak be. - Ahelyett - mondotta - hogy Olaszországnak Abessziniában szabad kezet adtak volna, szankciókat kezdeményeztek vele szemben* Az olasz kormány nézete szerint ilyen körülmények között Olaszország és Franciaország közöttm minden vitás kérdés továbbra is nyitva áll. Mindent eleiről kell kezdeni. Az olasz közvélemény türelmetlenül vár$a a francia álláspont határozott körvonalazását. ^