Napi Hírek, 1939. február/2
1939-02-24 [0436]
A áf/vl Küm Paris, február 23. /Magyar Távirati Iroda/ A Temps részietess budapesti jelentésben ismerteti gróf Teleki Pál miniszterelnök szerdai képviselőházi beszédét, h minisztereinek kijelentéseit nyilvánvalóan valamennyi par% az ellenzéki pertok is, megelégedéssel fogadtak - irja a tudósitás.Gróf Teleki Pál körültekintéssel nyilatkozott a'*" : zsidótörvényről, majd pedig a földreformról szólva hangoztatta, hogy a föld igazságosabb elosztására szükség van, de az uj törvény alkalmazásánál nagy "óvatossággal kell eljárni. A lap kiemeli Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédének külpolitikai részét. « magyar külpolitika - mondotta a miniszterelnök elsősorban a berlin-római tengelyre, a békének erre a fontos tényezőjére támaszkodik. * kommunistaellenes egyezményhez való csatlakozással Magyarország mintegy ki akarta fejezni, hogy egyetért Németország és Olaszország béketörekvéseivel. # lemos idézi továbbá gróf Teleki Pál beszédének Magyarország és a szomszédos államok viszonyára vonatkozó részeit. Magyarország hajlandó valamennyi szomszédjával uj tárgyalásokat kezdeni, mihelyt ezek az államok elérkezettnek vélik az időt a kisebbségi ellentétek kiküszöbölésére. Vé/m'il a Temps kiemeli azt a mondatot, amely Magyarország és a nyugati hatalmak kulturális és gazdasági kapcsolatainak kifejlesztésére vonatkozik. 1 Journal des Débáts rövidebben ismerteti «?róf Teleki Pál miniszterelnök kijelentéseit és főleg a zsidókérdésre vonatkozó részeket emeli ki a beszédből. A lap budapesti jelentésben beszámol arról is, hogy a Magyar 21et Mozgalom beolvadt á Nemzeti egység Pattjába. A Petit Párisién vidéki kiadásai is röviden ismertetik ^eleki Pál gróf miniszterelnök beszédét. -o- Bl/Vi Küm S z ó fia, február 24. /íáagyar Távirati Iroda/ Teleki Pál gróf miniszterelnök kormánynyilatkozatához fűzött észrevételeihez a iáir cimü lap egyebek között ezeket irja: Az utóbbi négy hónap alatt Magyarországon történt miniszterváltozások azt mutatják, hogy különösen az agrárkérdés komoly és ez meg okozhat nehézségeket a komanynak, A tervezett reform ugyanis nemcsupán gazdasági vagy politikai kérdés, hanem olyan természetű, amely körül összeütközésbe kerül sok oiycjQ nagypmanyos tényező, „mely nehezen nyugszik bele az említett reformba. Mégis a belpolitikai nézetek szétágaZetsa nem lehet visszahatással a külpolitikára, amely továbbra is revizionista marad és a róma-berlini tengelyre támaszkodik. k lap ezután hozzáteszi, hogy a magyar kormánynak ezt az aktiv politikáját a baráti Bulgária nagy rokonszenvvel figyeli, mert a két országot nomcsuoán a hagyományos vérségi kötelékek fűzik egymáshoz, hanem sok közös érdek is, nemkülönben az, hogy mind a kettő Kozépeuropa és a Dunavölgy igazságosabb elrendezésére törekszik.
