Napi Hírek, 1939. február/2
1939-02-23 [0436]
W Ba/Zw/Wa Küm Be lg r á d, február 23. /Német Távirati Iroda/ h Balkánszövetség ülésével kapcsolatban jugoszláv poli-' tikai körökben megállapítják, hogy a szövetségnek Bulgáriához való közeledésében nem történt további haladás, mert a szövet ség egyes tagjai "erkölcsi áldozatnak" nevezett szép szavakon tul semmit sem voltak hajlandók " adni. Belgrádban az is csalódást okozott, hogy Franco tábornoknak Jugos zlávia részéről javasolt azonnali közös jogszerinti elismerését ugy mődositőttáfc, hogy minden állam akkor jelentse ki az elismerést, amikor azt a saját szempontjából kedvezőnek latja. Belgrádi politikai körökben részben annyira mennek, hogy Jugoszláviának a Bal Kánszövetségtől bizonyos - ha nem is nagyon messzemenő - eltávolodását jósolják, A török külügyminiszter közeli belgrádi látogatásátóla helyzet további tisztázását vár ják./MTI/ -o- Bl/Wa Szófia, február 23./Magyar Távirati Iroda/ A bukaresti értekezlethez fűzött meg jegyzéseiben a Slovo megállapítja, hogy a balkáni államok mentalitása megváltozott és elkezdenek a balkáni államok szolidaritásáról beszélni. A szolidaritás nevében Bulgária már igen érezhető áldozatokat hozott, mindenekelőtt akkor, amikor a szerződésekből folyó valamennyi kötelezettségének eleget tett, nemkülönben amikor egyességet kötött bizonyos szomszédokkal es ezzel a minimumra csökkentette azokat a revíziós követeléseit, amelyek mindamellett erős történelmi, néprajzi és földrajzi alapokon nyugszanak. Hasonlóképen áldozatokat hozott, amikor a mult évben aláirta a szalonikii egyezményt, A lap felveti azt a kérdést,^ vájjon megértik-e ezeknek az áldozatoknak jelentőségét Bukarestben, Végül kijelenti, hogy a bolgár követeléseknek jóindulatú megértése és a lehetőség határán belül való kielégítése nagyobb értékkel jár mint a kicsinyes számítások olyan pillanatban, amikor nagy átalakulások kerülnek sprra. ——>— oVe Zw/Wa&fc B e r 1 i n, február 23./Magyar Távirati Iroda/ A Frankfurter Zeitung "Ellenhatás" cimü vezércikkében szembeszáll a demokrata államok sajtójának azzal az állításával, amely szerint a közép- és délkeleteurópai államoknak legutóbb lezajlott belpolitikai események a müncheni értekezlet óta Európa e részében mindjobban érezhető némát befolyás ellenhatásainak tekinthetők. Különösen a francia sajtó igyekezett ilyan formában beállítani a francialengyel szövetség felújítását, a jugoszláv és a magyar kormányválságot os a román belpolitikai eseményeket; a most ülésezett Balkánszövetséget is ugy tüntetik fel, mint a régi kisantant örökösét és folytatását. Ha ezekben az eseményekben - irja a Frankfurter Zeitung egyes körök "ellenhatást" vélnek felfedezni, akkor valószínűleg elfelejtik, hogy az emiitett államokban már régóta folyamatban vannak bizonyos változások. Ezek az országok mind önálló államok, amelyek büszkék a kizárólag saját érdekeik irányította függetlenségiikre. Eze k az államok valamennyien kapcsolatban állnak Németországgá 17 de szívesen kötnek kapcsolatot bármely más állammal is . Lengyelország már szövetségben állott Franciaországgal, amikor 1934-ben megkötötték a németlengyel egyezményt, A jugoszláviai kormányválságot a horvát kérdés idézte e ló és a Cvetkovics kormány világosan leszögezte nyilatkozatában, hogy az ország érdekében az eddig követett külpolitika ut a legkedvezőbb. A magyar belpolitikai problémák szintén már évek óta felszínen vannak. Természetesen sokkal erősebb formában hatnak most, amikor^ Magyarország revíziós törekvései részben teljesedésbe mentek. BoW m^nia örömmel fogadta Anglia gazdasági közeledését, mint ahogyan örömmel lépett gazdasági kapcsolatra Németországgá 1. % * Hol van tehát ezekben az eseményekben RZ ellenhatás? Ezek, ennen ellenkezőleg, azt mutatják, hogy Fémetország keleteurópai pozícióját nem lehet megdönteni.
