Napi Hírek, 1939. február/2
1939-02-19 [0436]
A nagy lelkesedéssel és tapssal fogadott elnöki megnyitó után vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán hatalmas ünnepléssel kisérve emelkedett szólásra. Az ország két legnagyobb kubikos vármegyéje nevében igen melegen üdvözölte a kongresszust. Köteleaaégünk - mondotta többek között - hogy a földmunkásság sorsán segitsünk. Eunek a rétegnek munkakészsége óriási értéket jelent a nemzet szempontjából, éppen ezért kötelessége mindenkinek, hogy a kubikusok részére annyi munkaalkalmat teremtsen, amennyit csak lehet. Szükséges, hogy ennek a munkának megadjuk a becsületes ellenértékét is. Percekig tartó zugő taps követte a főispán szavait. Ezután Dósa István Csongrád vármegye alispánja üdvözölte a nemzeti munkaközpontot és hangoztatta, hogy Csongrád vármegye egész vezetőségét dr.Radnay Andornak, a vármegye nagy főispánjának szelleme tölti el. Dr.Radnay Andor volt az, aki 45 évvel azelőtt hivta fel a figyelmet arra, hogy a kubikosok megélhetését minden körülmények között biztositani kell, Dr.Piroska János Csongrád város polgármestere mondott ezután mélyhatásu beszédet, amely után zugó é-ljenzéstől kisérvo vitéz Marton Béla országos elnök emelkedett szólásra. Beszéde elején rámutatott arra, hogy Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején azért alapította mog a nemzeti munkakozpontot, hogy a nemzeti munkásságot egy táborba tömöritsc. Kiemelte, hogy Magyarországom a nemzeti munkaközpont munkája nyomán indult meg a szooiális alkotások sora. A munkás, aki érzi, hogy az ország hivatott vezetői térődnek sorsával és nehéz helyzetében segítségére sietnek, mindenkor lelkesedéssel állit ja erejét a nemzet szolgálatába. A továbbiak során a tőke nemzeti feladatairól, a gazdasági élet megreformálásáról beszélt. A magyar gazdasági politika legnagyobb hibájának tartotm - mondotta - hogy a hitelt nem állította megfelelően a nemzeti termelés szolgálatába. Az előttünk álló nagy országbékités megköveteli, hogy az ipar. J _ ^_ felett az államhatalom rendelkezzék. A gazdasági mozgósítás mellett szellemi mozgósításra is szükség van és a kettő eredményeként jelentkező uj magyar életnek a nemzet nagy tömegeinek belső meggyőződésén kell felépülnie. A nemzeti munkaközpont liberális Magyarország helyett szociális Magyarországot akar, amelyben elv az, hogy az erősebb helyett az értékesebbé az élet joga. 1 .... w . . Nem fogjuk tűrni, hogy <^gáncsvotők, a második szándékkal cselekvők, az intrikusok, a gyűlölködők és egyéni érdekeiket a nemzet érdeké falé helyező gyászmagyarok elgáncsolhassák a fejlődő magyar életet. A mai történelmi órákban erős központi hatalomra van szükség és nem a társadalmi öntevékenységnek, hanem a központi hatalomnak ke 11 ^szorgalmazni . f t/mU/ SKSÍ A^^y-eZe/" ,\ Állitom - folytatta ezután Marton Béla - hogy a zsidéw* 1 *^ és ezzel kapcsolatosan a tőke és a munka harcának kérdése nem öltött volna olyan méreteket az egyéni önzés és a nemtörődömség gyászmagyarjai nem segítették volna ezeket az erőket teljes kifejlődéshez. A nemzeti munkaközpont azért kerül a magyar munkás mellé, hogy szellemi és gazdasági jogokat biztosítson nekik^ hogy igy ők teljesíteni tudják kötelességüket nemzetükkel szemben. /Folyt,köv./
