Napi Hírek, 1939. február/2

1939-02-18 [0436]

0 Ba Vi/Vi Róma, február 18,/Magyar Távirati Iroda/ A fasiszta nagytanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a fasizmus uj iskolaalkotmányát /Carta dalia Scuola/, amelyet n Duce útmutatásai alapján Bottai kozoktatáagyi miniszter terjesztett elő. Az iskolaalkotmány a munkaalkotmányhoz hasonlóan az iskolázás egész területére kiterjedő rendszert nyújt, ameiy mintegy keretét alkotja azx oktatásügyet szabályozó törvényes rendelkezéseknek. Az oktatásügy uj rendezésének célja, hogy az államéletnek ezt a rendkívül fontos területét a fasizmus szollemének megfelelően rendezze be és a fasiszta iskolákból a fasiszta ideálnak megfelelő munkás és harcos embertipus kerüljön ki. Ennek megfelelően az iskolaalkotmány azon az elven nyugszik, hogy az iskolázás nem jog, hanem kötelesség, "szolgáltatás" az állammal szemben. A fasiszta oktatás ezentúl hármas tevékenységre oszlik: tanulmány, testedzés és testi munka. Ennek az elvnek megfelelően az oktatásügy és a fasiszta párt ifjúsági szervezete ás ezen koresztül a fasiszta párt között szerves kapcsolat létesül és ez az együttműködés van hivatva biztositani, hogy az olasz iskolából a fasizmus elképzeléseinek és a testületi állam szükségleteinek megfelelő emberanyag kerüljön ki. Másik célja az olasz iskolareformnak, hogy az iskolázást alkalmazza az uj idők követelményeiigfc és biztositsa a modern életben nélkülözhetetlen technikai oktatás folytonosságát. Az olasz oktatásügyi vezérelve az, hogy tnnulüi és magát továbbképezni nem annak van joga, akinek anyagi lehetősége, hanem akinek tehetsége van és igy ezen a területen is megvalósítja azt a Mussolini/féle elgondolást, amelyet a "nép felé" kifejezéssel szoktak jellemezni. Az iskolaalkotmány huszonkilenc pontban fekteti le az olasz iskolázás alapelveit, Olaszországban az iskolázásnak ezentúl négy fokozata van: 1./ Elemi iskola, 2./ Középiskola. 3./ Fölső iskola, 4./ Egyetemi oktatás. Az elemi oktatás négyéves korban kezdődik kétéves óvodával, majd a hároméves elemi iskola következik 6 és 9 év között. L kilencedik ÍX életévben következik a kötelező, kétéves munkaiskola, amelynek célja, hogy a gyermekeket hozzászoktassák a testi munkához és fokozzák kézügyességüket. Aki nem akar középiskolát végezni, tizenegyéves korában beiratkozik a hároméves t-.nonciskólába, ahol valamely mesterségre képzik ki. A középiskolának három ágazata v-n: 1./ A hároméves normál középiskola. • " ••• i 2,/ Hároméves szakközépiskola és az utóbbit követő 3./ kétéves műszaki középiskola; a két utóbbi azok számára, akik nagy gyáraknál, üzemeknél, bányákban stb. műszaki minőségben akarnak elhelyezkedni, u hároméves normál középiskola elvégzése után ,- 14-éves korában - léphet be a tanuló, megfelelő felvételi vizsga letétele után a felsőiskolába, amelynek öt tagozata van: 1./ ötéves klasszikus lice^um, 2./ ötéves tudományos liceum; 3./ ötéves tanítóképző, 4./ ötéves JQ> kereskedelmi f lsőiskola, 5./ négyéves mezőgazdasági, ipari, tengerészeti f e lsoi skola , Az egyetemi oktatás terén a reform fenntartja az eddigi fakultásos rendszert. A klasszikus lioeTumból kikerülő fiatalemberek felvételi vizsga nélkül iratkozhatnak be az egyetem jogi, államtudományi vagy bölcsészeti karaira, minden más karra veló beiratkozás céljából podig kiegészítő felvételi vizsgát kell tenniök; bizonyos megszorítással ugyanaz áll a tudományos liceium elvégzőire is, mig a többi felsőiskolanemből kikerült ifjak az iskolatípusoknak legjobban megfelelő karra felvételi vizsga nélkül, más karokra pedig kiegészítő felvételi vizsgával iratkozhatnak be, vagy bizonyos karokra egyáltalán nem mehetnek. A felsőiskola végén a tanulók végbizonyítványt kapnak. Az egyetemi oktatás 4-6 évig tart.Kimondja a munkaalkotmány,, . hogy a tanulmányra fordított órák s^áma nem haladhatja meg a heti 24 orat. kivéve az egyetemi oktatást.A szabadságidők alatt a tanulók csoportos kötelező mimkns•znljxó la tat váaajznair