Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-15 [0435]
8* 7.w/v* Yjítn Róma , Éebruár 1§. A vatikáni körökhöz közelálló Corrispondenza ügynökség a pápaválasztás kilátásaival foglalkozva cikket közöl, hangoztatva, hogy a fejtegetések kizárólag informatív jellegűek. A Corrispondenza szerint az első kérdés, amely minden konklávé előtt felvetődik; Vájjon nem lehet-e szó külföldi pápa megválasztásáról. Az előző konklávékon azonban sohasem jött létre megegyezés aág külföldi biborosok között sem külföldi biboros személye körül. Az utóbbi években sok olyan hang hallatszott, hogy a katolikus egyház semmit sem veszitene római jellegéből, ha egyszer nem olasz pápát választanának meg, sőt ez még csak növelné az egyház egyetemes jelleget. Különösen erős törekvés nyilvánult meg ebben az irányban az amerikai katolikusok között. Most egyesek körében áthidaló megoldás gondolata merült fel és azt mondják, hogy esetleg olyan pápát válasszanak, aki külföldi származású ugyan, de szoros kapcsolatai vannak a római kúriával. Amint annakidején erős esélyei voltak a spanyol származású, angol születésű, de teljesen^olasszá vált Merry del Val biborosnak, ugy ma sok tekintet fordul Serédi Jusztinián magyar hercegprímás felé, aki kiváló munkatársa volt Gasparri biborosnak a kánonjog, kodifikálásában és tökéletes ismerője a római kúria életének, módszereinek és magatartásának úgyannyira, hogy tulajdonképen kúriai biborosnak lehet tekinteni. Mások Hlond lengyel biboros-priraásra r, gondolnak, aki lengyel ugyan, de a szaléziánusok tősgyökeres olasz rendjéhez tartozik és igen szoros kapcsolatokat tart. fenn Rómával. Ennek az áthidaló megoldásnak az az előnye is meglenne, hogy nem alakulhatna ki a biborosok körében olyan csoportosulás, amely - főleg egyes amerikai és francia biborosok felfogását követve- a pápa személyével az egyháznak demokratikusabb beállítottságát akarná érvenyesiteni. Ilyen csoportosulást mindamellett nem lehet kizártnak tekinteni, mert habár a konklávén belül nem is érvényesülhetnek a politikai szenvedélyek, egyes irányzatok az utóbbi időben igen ügyesen bizonyos időszerűséget adtak az egyház politikai beállítottsága kérdésének, amit természetesen vallási kérdésnek igyekeztek feltüntetni. A Stampa kizártnak tartja, hogy XI. Pius pápa örökébe külföldi biborost válasszanak meg. A legvalószínűbb pápajelöítet az olasz érsekek körében kell keresni - irja - mindamellett nem latszik egészen kizártnak, hogy szakitva az eddigi szokással Pacelli biboros-camerlengot választják meg pápának, akire igen jól ráillik a pastor angelicus megjelölés. Pacelli utódjául a biboros államtitkári székbe Pizzardo és Tedeschini biborosok nevét emlegetik. /MTI/