Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-12 [0435]

- A nemzetet nagy feladatokra nem az teszi alkalmassá, hogy egy-egy fiának van-e vagyona vagy nincs. Nagy feladatokra csak az a nemzet lesz képes, amelynek sok az önálló kis ensztenci *ja. mert aki a magáéban dolgozik, annak van mit féltenie. Az uj magyar élet azt akarja, hogy elsősorban minden magyar csalidnak meglegyen a maga kis, egyszerű fészke /Éljenzés és taps/ és ha szorgos munkával megkapta a módot arra, hogy tovább terjeszkedhessél, ezt a kis fészket kitágítsa, akkor leszünk ott. ami az uj magyar élet kilencedik törvénye, hogy csak tisztességes munkával lehet megefcni és vagyon gyűjteni. MunKja nélkül nem lehet jöve­delemhez jutni, mm lehet vagyont teremteni. Ezt az uj magyar éle tben nem is fogjuk tűrni /Éljenzés es^taps/. Ezt azonban csak ugy tehetjük meg, ha a közéletben tisztesség fog uralkodni, ha nem tűrjük a profitéíiséget, meg­szűnt et jük azokat a vi sszaélés eke t, amelyeket, sajnos a közéletben még sok helyen látunk. - Mindazt, amit az uj magyar életről elmondottam - fe­jezte be beszédét Rátz Jenő - neme sak meghallgatni kell, hanem ténylege­sen élni es cselekedni is. Akarni kell, erős, eltökélt szándékkal cseleked­ni, minden ellenállás leküzdés éve 1 és minden természetcsen vagy me st er sé-c gecen jelentkező akadály elhárításával. Csak az egész nemzet minden egyes fiának egységes, minaent lenyűgöző akarata és cselekvése valósithatja meg azt uj magyar életet. Ezért szól a magyar élet tizedik parancsa, ugyjl hogy egységes akarattal mindent a közössegeit és a hazáért, A törtórelen kímé­let len vasökle itt dörömböl a nemzet kapuján. É nsgy feladatok egész sora vár megvalósításra még* A legközelebbi evekben meg fogunk méret ni az örök élet merlegén és jaj nekünk, ha könnyűnek fogunk ítéltetni. Akkor nincs jövő, akkor jön a temetés, nem terem könny számunkra, senki sem fog min­ket sajnálni. Ha azt akarjuk, hogy súlyosnak találjon', bennünket a sor­sunkat itélő mérleg, akkor az uj magyar élet parancsai szerint kell csele­kednünk. Ezért bontottam ki ezt a zászlót, amelyet 1920-ban Horthy Miklós bontott ki Szegeden. Ezért hirdetem az uj magyar életet és hívunk e zász­ló alá minden jó, igaz magyar embert, mert ha"valamennyien együtt masíro­zunk, akkor legyőzhetetlenek leszünk. « Vitéz Rátz Jenő szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéde után a közönség elénekelte a Himnuszt és ezzel a zászló bontó gyű­lés végétért* > Vitéz Rátz Jenő és kisérete e bődre Zichy Gyula gróf érsek vendége volt.

Next

/
Thumbnails
Contents