Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-12 [0435]
Ta o. Na/Vv /Kalocsai tudósitás I* folytatása./ Pedig akkor körülöttünk már vajúdott a világ. Uj eszmék, uj gondolatok, uj életszemléletek és életformák virágoztak ki a nemzetek leikéből, amelyek tulajdonképen itt Magyaróraeágon Szegeden születtek meg először, /ügy van! ügy van! Helyeslés és taps»,r Az elmúlt ősszel azt kellett megállapítani, hogy "bár ez a nemzet anyagilag, fegyverzet tekintetében meg nincs azon a fokon, hogy teljes bizonyossággal megvívhassa a harcát a maga szent ügyéért, mégis bizakodva mentünk volna neki a fegyveres megoldásnak is, Be szomorúan kellett látni, hogy idehaza még mindig nincs m nden rendben. A honvédséghez bevonultaknai, akik ott voltak a határon, nem volt semmi baj. Azok a régi magyar virtussal, lelkesedéssel várták a parancsot, amely ugy szólt volna, hogy: Előre! /Taps és éljenzés./ De bajok voltak idehaza.Idehaza suttogás volt, fellángolás és kétségbeesés, rémhírterjesztés és a lapokban az a hírhedt híresééi lett technika. Egyszóval minden volt, csak egyöntetű akarat, készség és elszántság nem volt, hogy esetleg szenvednünk, sőt nélkülöznünk is kell. Pedig ma erős katonás lélekre van szükség, amely tud tűrni, szenvedni és lemondani is. Ezért kell ősi magyar földön uj életet kezdeni. Üj magyar életet, amely mélyen bennegyökerezik az ősi magyar földben, a hagyományban, a régi dicsőségben. Az a nép, amely nem becsüli meg múltját s elveti magától, nem érdemli meg a jövendőt sem. Mét: élniiakarunk, tudjuk, hogy itt a Duna-Tisza közén feladatot adott nekünk aMindenható, amelyet semmiféle más nemzet nem tud megoldani. Ezt tudnia, hinnie es a legnagyobb elszántsággal vallania kell minden magyar embernek s ez-.a régi ősi magyar talajból kifakadó uj magyar élet első parancsolata! /Taps és éljenzés./ - Ez adja meg azt a nacionalista öntudatot, amely nélkül a többi nép között nem tudjuk helyünket megállni, de üres fecsegesse és okvetetlenkedéssé válik ennek a tételnek hangoztatása akkor, na nincs meg minden magyar emberben az a szent akarat, hogy teljes odaadással az életét is feláldozza a haza becsületéért. Becsület dolgában és amagunk igazának kiv érékedé seben Istenen kivül senkire sem szabad számítanunk, de az Úristen sem segit olyan népnek, amelynek becsületén saját t fiai tépnek. /Usy van! Ugy van} Helyesles./ Ez az uj magyar élet második paraacsa. amit röviden w ugy fejezhetnék ki, hogy katonás szellem kell és tettrekész fegyelem. Ez jelenti az áldozatosságot, az engedelmességet,., a vezetőkben való megbízást, a kötelességek maradéktalan és teljes mértékben való teljesítését. A katonás szellem és a tettrekész; fegyelem legragyogóbb tulajdonsága, volt a magyarnak, csak amióta elterpeszkedett rajtunk a vérünkben, gondolkozásunkban, lelkünkben, az egész sz ellenségünkön egy idegen fajtának minden tekintélyt kicsúfoló, mindenben hibát és gáncsot találó, mindenütt és mindent meggyanúsító, semmit sem hivő, mindenben kételkedő, az önfeláldozást és becsületet nem ismerő, csak a földi élet gyönyöreit hajhászó és habzsoló fajtának a szelleme, azóta veszett el, halványodott el bennünk, magyarokban a katonás szellem és tettrekész fegyelem. /. v 1.. ^laps./ Ezért vált parancsoló szükséggé az uj magyar élet £rmaciik törvénye: Védelmezd es tartsd tisztán~véredben, gondolkozásmódodban is ősi magyar fejtádat! t ; / A ! /Folyt.köv./ 6 "fyv*" • ((fi '
