Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-12 [0435]
Bs/Vi /jaross-beszéd folytatása/ Sz a fanatikus akarat volt az, amely november 2.-án is kialakult, amikor a Belvedere-jialotában olasz és német barátaink együttműködésével mi, felvidéki magyarok, a csonka haza nagy lelkesedésére támaszkodva és saját öntudatunk erejével összeborulhattunk vé^re a csonka haza magyarságával, népiségével és szellemiségével. Ez a láng lobogott bennünk egy életre szélé intenzitással, ezt a lángot hoztuk el ide, amelyet mi ott a Felvidéken, hogy saját lelkiségünket meg ne égesse, kohóba zártunk, a tapasztalatokban kimunkált életszemlélet kohójába. Szellem és lélek nélkül ^egy nemzet sem élhet. A Felvidéken már a cseh-szlovák megszállás első ideiében itt-ott megszólaltak a keltők, megjelent egy-két irásmü, novella, amelyeknek alaphangja sokszor még borús, halk, de mégis biztató és magyar hang volt. A felvidéki magyarság felfigyelt, a magyar szellemiség megkezdte vérkeringéséi;', és ebből lassan, de biztosan* felszínre tört a magyar irodalom, áz a szellemiség építette KÍ a magyar élet ottani kereteit, irécs városa olyan éveKet élt át, amelyek teljesen hasonlóak voltak annoz a husz évhez, amelyet mi ott átéltünk. Pécs városa volt kiszemelve arra;- a baloldali söpredéktől, hogy itt ujabb gyökeret verjen s a magyar történelmi értékek sárbatiprósan keresztül továbbtenyészhessen itt a Duna és Dráva közén, Pécs városa tudta és tudja, mit jelent az egészséges magyar nemzet testén a baclllusbad, mit jelentenek ezek az eszmék, : az/amug y is elgyengült, a vérveszteség következtében elérőtlenedett /akkor/ magyarságra nézve. Ugyanez a baloldal azt képzelte, hogy a világháború és a forradalom után az összeomlás nagy katasztrófájában módja lesz arra, hogy a történelmi Magyarországnak végre megadja a kegyelemdöfést. 4zek a személyek a Felvidéket is elarasztotiá k és volt idő, amikor a Felvidék magyar emberének uj ságszükségletét a bocsi emigránsok látták el. A magyar felvidéki irodalom"ezt a nehéz időszakát mégis átélte és a magyar irodalmi élet a Felvidéken lassan, de biztosan mégis tért hódított, h felvidéki irók a magyar tömegek és a magyar értelmiség előtt be tudták bizonyítani, hogy a Felvidéken igenis' jogosult és kell w a magyar szellemiség. Szükség volt arra, hogy ez a szellemiség olyan csucsteliesitményeket tudjon adni r az osztatlan magyarságnak, amely ek megnutatják azt.hogy a körülbástyázott szükreszabott felvidéki magyar' életben megindult a vérkeringés,'Végtelenül kicsinyek voltak ezek~az akarások,, amelyek néhány magyar fő osszehajlásából'indultak ki, de ezekből alkotások kg fakadtak és ezekből született meg a felvidéki magyar felfogás, amely azt tanitja, hogy álmagyar élet olyan egész, amelyen belül minden egyes egyed, család, társadalmi hivatasrend, falu, város és közület csak az osztatlan magyarság ~ * _ .* M >\ .. .. [> szemszögéből kaphat értéket és vonható itélet'alá, ** "kamsié^L^ & magyarság-fogalmunk nem jól párnázott vezér igazgatói ' /-"nem latifundiumon terpeszkedő jóletet, kastélyt, nem részvénytársasági igazgatóságot jelent, a mi magyarság-fogalmunk alá tartoznaka mezitlábas magyar gyermekek, a falusi magyar nincstelenek is. Mi tudjuk azt, hogy nincs mas mód arra, hogy a magyarság itt a Kárpátok medencéjében, a legkülönbözőbb politikai áramlatok, a legkülönbözőbb hatalmi érdekek kereszttüzében megéljen, mint az, hogy ezt a magyar tudatot be visszük minden egyes magyarba, hogy magyar és magyar között rm a rang és mód, a szegénység és gazdagság, hanem a felelősségérzejpértékével mérünk, /Folyt.köv./ ""^
