Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-10 [0435]

o Ve/L Bei 1 i n, február 10, /Magyar Távirati Iroda./ A német kózmUipar£ártoÍó egyeéül«t az Esplanade-szállóban diszülést tartott s ezen dr, vitéz Surányi-Unger Tivaíar egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akacémia tagja előadást tartott Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatairól. & közönség soraiban megjelente^, Lorpmüller birodalmi közlekedésügyi miniszter, Schwerin-Krosigk gróf birodalmi pénzügyminiszter. Féder, Trendelenbuig, Königs és Zsohintzsoa állantitkárok, Witzell tengernagy, a hadseregfőpara rcsnok képviseletében Fromm tábornok. Krupp von Bohlen. továbbá magyar részről a Berlinben tartózkodó Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter * kisérétében lévő magyar urakkal, Ghyczy Jenő követségi tanácsos és NormanAudenhove, a magyar külkereskedelmi Hivatal berlini megbiasttja, valamint a berlini politikai, társadalmi és gazdasági élet sok előkelősége, Dr, Krohne nyugalmazott miniszter, az egyesület elnöke, üdvözölte a megjelenteket, majd vitéz Surányi-vnger Tivadar dr. egyetemi tr-nár ftjartott?' ffiieg) előadásit. Bevezetőben párhuzamot vont a német iparnak e XIX, század első felében megindult fejlődése és a magyar iparnak a világháború után bekövetkezett fellendülése között , Magyarországon is hasonló szociális, népesedés- és gazdaságpolitikai tényezők tették elkerülhetetlenné az iparosodást, mint annak idején Németországban. Céltudatos és kitartó iparpolitika folytán ma már Magyarország a fejlett iparú államok között foglal helyet és különösen a Balkán felé jeli ütős ipari kivitele van, A német-má*yar gazdasági kapcsolatok jelentősége - folytatta az előadó - az osztrák osatlakizás és a szudétavidéknek Németországhoz való csatolása óta egyre fokozódóik. Az egész magyar külkereskedelmi forgalomban ugyanis Németország 1936-ban 43.5 százalékkal részesedett, Lobén az évben a Németország felé irányuló magyar kivitelben az éle

1 miszerek és az ipari nyersanyagok 93.02 százalékkai szerepeltek, mig Uéaeiország magyarországi eiportjában osak 16.72 százalékkal. Az utóbbi adatot akkor értékelhetjük menfelelően. ha tekintetbe v sszük. hogy az 1934. évi német származású behozatalunkból a nyersanyagokra még 36,73 százalék jutott. Németország nyersanyag-, munkapiac- és tokekérdéseinek vizsgálata azonban azt mutatja, hogy Nemetországnak egyre fokozottabb mértekben kell nyersanyagjait otthon feldolgoznia és ezzel párhuzamosan készárukivitelét növelnie. Részben hasonló megállapítások tehetők a magyarországi iparra nézve is. mivel Magyarorszagnak elengedhetetlen létszükségletté további iparosodás. Szakszerű és apndos kereskedelempolitikai együttműködés utján eze k az elvi ellentétek áthidalhatók. Egyrészt Magyarország arra törekszik, hogy a vas- és fémfeIflolgozás területen, a gépiparban, különösen a gépkocsigyártásban, ma jd a vegyiipar különböző ágaiban lehetőséget nvujtson a Nemetországból származó árooikkek behozatalának növelésére, másrészt a magyar oldalról hozott áldozatok fe jében Németország a mezőgazdasági termékekben, valamint néhány iprrdikkben növelheti magyar származású behozatalát. Itt főleg azok az ipari készáruk iöhetnek tekintetbe, amelyek termelésében Magyarországnak. ' . fokozott előnyei varrnak. Ilyenek, például a magyar aluminium a bauxit helyett, a magyar konzerv a friss gyümölcs és a főzelékfélék mellett, a magyar kisipar és háziipar termékei,- stb. A termelési költségek beható összehasonlítása és az árak egybevetése alapján viszonylag könnyű megba\t#apzni

f hogy milyen irányban kell továbbfejleszteni a magyar-német áriforgalmat mindkét ország közgazdasági előnyére .Hasonló lenetőségek rauta tioznak egyébként a két ország fizetési mérlegének egyéb tételeinél is. /Vége köv./