Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-09 [0435]

£&.kiad ás, 1939. február 9. /t óra ^^oerc /Együttes Dizottság ülésének V. folytatása/ o- Sza/Ln ; . Az ilyen szellemű közlések és ferdítések iránt természetesen nem lehet rokonszenvvel viseltetni. Lehetetlen nem azt kívánni, hogy mielőbb szűnjék meg ez a zavarkeltésre irányuló szellem. A javaslat figyelembe veszi azt , hogy a zsidóság bizonyos életpályákon nem helyezkeehetik el s é pen ezért a gazdasági élet terén a sz ámará ny áruk kétszeresével teszi lehetővé alkalmaztatásukat. Az ügyvédi, mérnöki, orvosi pályán, a sajtón kivül még igen sok olyan életpálya ad kenyérkereseti lehetőséget, amelyen a zsidóság korlátlanul érvényesülhet. Utal a fizikai munkára és a szakmunka egész területére, amely egyáltalában nem tekintiető lealázó foglalkozásnak. Milyen oimen igényelhetné a zsidóság, hogy egyedül az értelmiségi pálcákon helyezkedjék el s hogy az ország őslakosságával szemben osak a könnyebb megélhetési módokat keresse. Nincs semmi szándékosság abban, hogy a sajtókamara még nem alakult meg. Ennek oka egyszerűen fizikai nehézségekben kere?sndő, mégpedig abban, hogy a kormánybiztos hosszú ideig súlyosan beteg volt. Az igazságügyminiszter felszólalása után az együttes bizottság a szakaszt az e lőado kiégés zitő módosításával egyébként váltó zatlaiul elfogadta., Áttérve a 9. szakaszra, amely a sajtóval kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza, Makkai János előadó stilári s módosítást javasolt. Gróf Károlyi Viktor hangsúlyozta, hogy nem a sajtó egyetemével szemben mutatkozik ellenszenv, hanem a ferdítő, csürő-csavaró sajtóval szemben. Tekintettel arra, hogy a sajtónak döntő szerepe van a nemzeti közvélemény irányításában, szükségesnek tartaná a nunerus nullus bevezetését. Eupert "Rezső ellenzi, hogy bevezessék a numerss nullust a lapok szerkesztésénél, kiadásánál es az irányító munkatársi szolgálatnál. Ez tehetségüldözést jelentene és az ország vitális érdekeit is sértené. A magyar érdek azt kivanja, hogy minél több tehetséges, keresztény és zsidó hírlapíró, szerkesztő és a lapoknak minél több jeles munkatársa legyen. Szerzett jogokat és e risztem iák sorsát is érinti a javaslat. Különösen méltánytalan, hogy a bizottsá* a tűzharcosokat ós a többi kivételt kirekeszti, visszazsidósit ja a szakaszt, holott a második szakasz érdemeik al apján kiveszi okot a zsidóság közül. A szakasz teljes törlését kérte, ha azonban a bizottság elfogadná, akkor kéri, hogy töröllek legalább a fiüzharaosokra, rokkantakra és kitüntettekre vonatkozó korlát ozá sokat. , Kéthly Anna arra hivatkozott, hogy a nagy munkahiány következteben a szellemi térről leszorult zsidóknak nincs, helyük a fizikai munka sok közö tt. Az átképzésre sincs idő. Kérte, hogy ne számítsák a zsidók arányszámának te't&ére azokat, akik javára az ideg©- nyelvű sajtó körében kivételt tesznek, Drózdi Győző törölni kérte azt a mondatot, amely szerint a szakasz rendel ke zésesit azokra is alkalmazni kell, akiket a javaslat második szakasza mint kivételeket állapit meg. Farkas István az egész szakasz törlését kérte, mest sérti a sajtószabadságot.